4 bizarr, megdöbbentő lyuk a földben

Az ember szereti azt hinni, hogy a világ, melyet meghódított, biztonságos és jól ismert hely, furcsa, bizarr és irányíthatatlan jelenségek nélkül - különösen a természet rejtett erőit illetően, melyeket mindenáron uralni akar. Létezik azonban néhány hely, ahol a folytonosság szó szerint megszakad, a káprázatos természeti csodák helyett pedig a mélység tárja eléd borzongással, ugyanakkor izgalommal teli, félelmetes titkait, bizonyítva, hogy a Földön, netán azon is túl hatalmas erők munkálnak. A következő négy furcsa és megdöbbentő hely, akár az ember, akár a természet hozta létre, erre tesz tanúbizonyságot.

A pokol kapuja: Darvaza, Türkmenisztán

1971-ben geológusok egy csoportja az alig 350 lélekszámú türkmenisztáni falu, Darvaza közelében hatalmas földalatti gázmezőre bukkant, mikor azonban megkezdték a feltárást és a fúrásokat, az üreg felszíne a táborhellyel és a felszereléssel együtt beomlott, egy hatalmas, hatvan méter átmérőjű mélyedést hagyva maga után.

Hogy a veszélyes és mérgező gázok kiáramlását megakadályozzák, a mintegy húsz méter mély üreget begyújtották, létrehozva így egy hatalmas, izzó, lángoló gázkrátert a szinte teljesen élettelen Karakum-sivatag szívében, melynek vörös fényét kilométerekről megismerni, sőt, a hely állítólag az űrből is látszik. A helyiek által a Pokol Kapujának nevezett képződmény évtizedek óta parázslik, és nem is lehet tudni, mikor huny ki teljesen. Azonban bármilyen félelmetes látványt nyújtanak is a vöröslő, olvadó kövek, számos turista keresi fel a látványosságot, minek következtében Darvaza idegenforgalma is fellendült.

Figyelmeztetés az űrből: Barringer-kráter, Arizona

A világ egyik legismertebb meteorkrátere, a Diablo-kanyoni Kráternek vagy hivatalosan is Meteor-kráternek nevezett mélyedés az egyesült államokbeli Arizonában található.

Az 1,2 kilométer átmérőjű, több mint 170 méter mély gödröt egy fémekből és ércekből álló meteor - a legújabb feltételezések szerint egy egész meteorraj - becsapódása hozta létre, mely mintegy 50 ezer évvel ezelőtt, körülbelül 43 ezer km/órás sebességgel ütközött a Földnek, csaknem 200 millió tonna követ megmozgatva, olyan erővel, mely 150 atombombáéval érne fel.

A különös krátert már az első Amerikába érkező gyarmatosítók is felfedezték - az évszázadok során többek között vulkáni kalderának hitték -, a tudományos kutatásokat azonban csak 1903-ban, Daniel Moreau Barringer vezetésével kezdték meg, akiről később el is nevezték a képződményt.

Neki köszönhetően a mélyedés a világ első bizonyított meteoritkrátere lett, egyúttal a legjobban karbantartott és leginkább megőrzött címmel is büszkélkedhet. Amellett, hogy az 1960-as években a NASA űrhajós kiképzéseinek is kedvelt színhelye volt a terület, a turisták körében is egyre népszerűbbé vált, manapság pedig a leglátogatottabb amerikai látványosságok körébe tartozik, ahol egy kiállításokkal, vetítésekkel, túrákkal csábító, sokrétű és fejlett látogatói központ is működik.

Mindent a gyémántokért: Diavik-bánya, Kanada

A Kanada északnyugati régiójának központjától, Yellowknife-tól háromszáz kilométerre, északra elhelyezkedő Diavik-bánya a világ egyik legnagyobb gyémántkitermelő területe, mely évente nyolcmillió karátnak, illetve 1600 kilogrammnak megfelelő mennyiséget hoz felszínre a világ legértékesebb drágakövéből.

A térség gazdaságát jelentős mértékben fellendítő, a magasból azonban félelmetes látványt nyújtó bánya, bár sokak szerint kiváló példája annak, hogyan lehet rabszolgamunka nélkül, olyan gyémántokat kitermelni, melyekhez nem tapad vér, a Föld burkán mély sebet ejtett, köszönhetően a felszíni gyémántbányászat sajátos jellegének.

A terület gyémántjai ugyanis egy magmatikus kőzettel borított, úgynevezett kimberlit-kürtő belső falaiban helyezkednek el, így a hatalmas és rendkívül mély kürtő mellett építették ki fúrással és robbantásokkal, illetve több tízmillió tonna kőzet megmozgatásával a bányát. A szárazfölddel repülő-leszállópálya, illetve egy jégút segítségével összekötött, tundra éghajlatú területen még csak 2003-ban kezdték meg a kitermelést - a bánya élettartamát 16-22 évre becsülik -, azonban máris egyike a térség legkeresettebb turistalátványosságainak - ha máshogy nem is, a terület fölött repülővel elhaladva érdemes egy pillantást vetni rá.

A nagy kék mélység: Great Blue Hole, Belize

A Karib-tenger partjainál található közép-amerikai ország, Belize leginkább a Belize Korallzátony Természetvédelmi Területről híres, mely a Nagy Korallzátony után a legjelentősebb ilyen jellegű természeti képződmény. Az 1996 óta a Világörökség részét képező csodának a Belize városától száz kilométerre található Great Blue Hole, vagyis Nagy Kék Lyuk is szerves része, melyet a Világítótorony-zátony nevű kis atoll, vagyis egy korallokból álló, gyűrű alakú szigetcsoport vesz körül.

A környezet világos vizének színétől élesen elkülönülő, a felszínen sötétkéknek látszó, háromszáz méter átmérőjű és több mint 120 méter mély víznyelőt Jacques-Yves Cousteau tette ismertté, aki a világ egyik legjobb merülőhelyévé nyilvánította. Illetve ő vezette Calypso nevű hajójával az 1970-es években azt az expedíciót is, melynek során kiderítették, hogy a természeti képződmény egykor, az utolsó jégkorszak idején egy mészkőbarlang volt. Mikor azonban a tenger szintje megemelkedett, elöntötte a barlangot, minek következtében annak teteje beszakadt. Bár a kék lyuk alján nem olyan gazdag az élővilág, a peremén élő színpompás halrajoknak és a mélység csábításának köszönhetően a hely máig a búvárok paradicsomának számít.

• amerikai egyesült államok
• ázsia
• félelmetes hely
• bizarr hely
• világjáró
• kanada
• Utazás