Az ország 5 legszebb kirándulóhelye

Az olcsó repülőjegyek és a filléres last minute utazások világában az ember hajlamos megfeledkezni saját hazájáról. Pedig Magyarország éppen olyan szép látnivalókkal büszkélkedhet, mint a környező országok, csupán fel kell fedezni őket. Mi megtettük, és el is áruljuk, mi az az öt csoda, amit feltétlenül érdemes legalább egyszer felkeresned!

A barlangok barlangja: a tapolcai Tavasbarlang

A Tapolca és környéke alatt húzódó barlangrendszert a karsztvizek alakították ki az évezredek alatt - a város neve szlávul is épp hévizet jelent. A város hangulatos központja a Malom-tó, illetve az annak malomkereket hajtó, lezúduló vizét egybegyűjtő Kistó, legfőbb látványossága pedig a Tavas-barlang.

A történetét tekintve igen régi időkre visszanyúló Tapolca 1871-ben elvesztett városi rangját a bányászatnak köszönhetően nyerte vissza, ám ez nem csak áldás, hanem átok is volt egyben: a bányászat éppen a vizeket apasztotta el, így a Malom-tó és a Tavas-tó is utánpótlás nélkül maradt. Szerencsére a helyzet ma már sokkal jobb, így mindenképp érdemes megnézni a barlangokat a városban, majd gyönyörködni a tapolcai forgószínpadnak is nevezett lélegzetállító körképben, mely a várost körülvevő tanúhegyeknek köszönhető.

A rettegett hely: a Rám-szakadék

A mindig is túlzó megnevezésekkel operáló magyar kartográfia e kivételes esetben kicsinyítően fogalmaz. A hegységnek nevezett pilisi dombok e természeti tüneményét kis szakadéknak nevezni. A Rám-szakadék azonban ennél jóval több: torokszorító, embert próbáló képződmény. Félelmetesen gyönyörű - a kifejezés szó szerint vett értelmében.

Egy forrás vize szalad lefelé benne, a Dunába tartó szelídebb Malom-patak vizébe. A vad és mély völgybevágás zúgókon át sodró vizében kell felfelé lábalnia annak, aki be akarja járni. És a megpróbáltatások csak fokozódnak.

A felső szakasz valósággal a túrázóra borul, és a patak zúgói is vízesésekké magasodnak - némelyik közülük a hét méteres magasságot is meghaladja. Egyszer az életben azért végig kell menni rajta - mindenkinek!

A legnagyobb pompával: a Grassalkovich-kastély

Gödöllő kincse az egyetemváros, illetve a városhoz tartozó Máriabesnyő kegyhelye mellett az önmagában is világszámnak számító Grassalkovich-kastély. Grassalkovich Antal 26 évesen szerzett bárói, majd 11 évvel később grófi rangot magának. A főváros körül, a törökök utáni tisztázatlan állapotokat és a pusztulást kihasználva, lassacskán egységes birtokrendszert vásárolt magának.

Ennek központjaként látott hozzá gödöllői főhadiszállásának kiépítéséhez, majd 1751-re nagyjából el is készült vele - máig beszélik azt a valószínűleg csak legendának számító történetet, hogy Erdélyből hozatott sóval hintette be az utat, hogy a vendégül hívott Mária Terézia szánkóval járhassa be a birtok látványosságait.

Később kastélytemplom, lovarda, istállószárny, sörház és narancsház épült az addig háromszárnyas, U-alakú épülethez, mellyel megszületett a barokk kastélyépítészet új stílusa, amit máig gödöllői stílusnak neveznek a határokon túl is.

A hagyományok íze és illata: Hollókő

Hollókő a Világörökség oltalma nélkül sem menekülhetett meg az örökkévalóságtól. Tinódi Lantos Sebestyén egyik legszebb históriás éneke, A Budai Ali basa históriája egyszer és mindenkorra halhatatlanná tette várának történetét.

Később, ahogy emlékeit a kis falu kezdte ékszerként viselni, rohamos gyorsasággal vált kultúrtörténeti érdekességből a régió, az ország, végül az egész világ csodált kincsévé. Hazánkban az elsők egyikeként, 1887-ben vált a Világörökség részévé.
A település történelmi része, a várhegy alatt meghúzódó ófalu területén semmi sem bolygatta az eredeti faluszerkezetet.

Szinte automatikusan alakult múzeumfaluvá a terület, miközben a hétköznapi élet sem hagyta el. A házak különféle néprajzi, helytörténeti, foglalkozásköri gyűjteményeknek adnak otthont, egy részük pedig emlékház, vendéglő lett. A pár száz lakó emellett a környező kisparcellákon folytatja a hagyományos szőlőművelést is.

A természet remekműve: Szilvásvárad környéke

A karsztok működési elve szerint a fennsíkos hegytető kiterjedt felszínére hulló csapadék nyomtalanul eltűnik: a talaj beomlott természetes kútjai, víznyelői, a töbrök és dolinák gondoskodnak erről. A víz a levegő széndioxidját feloldva savas lesz, ez az enyhe sav pedig apránként oldja a mészköves, üledékes talajt. Munkája közben a víz így megdöbbentő méretű barlangrendszereket alakíthat ki. A Szilvásvárad melletti hegy belsejében legalábbis ez a helyzet. Ám a hegy lábánál, a hegyalja szoknyafodraiban, körös-körül előtörve súlyos lesz számára a teher, lerakja hát. Az oldott mészkő finom mintázatban folyamatosan lerakódik, így laza kőszövet marad a forráspatakok felső szakaszán.

A víz maga építi medrét, zuhogóit, vízesésfalait. Pontosan ez történt Szilvásvárad határában, a Szalajka-völgyben a Szalajka-patakkal is - bár egy kicsit az ember is besegített. Így a végeredmény nemcsak szép, de hasznos is: a Fátyol-vízesés csodájának létrehozásán túl a pisztrángnevelés feladatait is megoldja.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

• kastély
• falu
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás