Az ország legpajzánabb látnivalói

Hazánkban nem csak tiszteletreméltó műalkotásokat találhatsz. Íme, három huncut látnivaló, mely a legmerészebbeket is pirulásra készteti.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Múzeumokat vagy szobrokat felkeresni, némi időt a kultúrára és közkincseinkre áldozni mindig kellemes és hasznos időtöltés. Vannak azonban országunknak olyan látnivalói is, melyekről az iskolában egész biztos nem hallottál, mert a tanárod fülig pirult volna tőlük. Íme, néhány nevezetesség, mely nem egy nagy csatának vagy fontos politikusnak, hanem a pajzán gondolatoknak állít emléket.

A szekszárdi Borkút
A szombathelyi Faunok

Boroshordón szeretkező Dionüszosz: Borkút, Szekszárd

Szekszárd neve már önmagában is pajzán, bár nem túl eredeti tréfák tárgya lehet, szerencsére azonban a többségnek a kiváló magyar bor jut eszébe Tolna megye székhelyéről. Talán maga Baky Péter és Szatmári Juhos László is egy pohár finom nedűt kortyolgattak, amikor megálmodták a régi vármegyeháza külső területére a bor, a mámor és az orgiák görög istenének, Dionüszosznak a szobrát.

A hellének legpajzánabb istene természetesen nem egy borospohárral a kezében mereng a tájat csodálva: terpeszben ül egy boroshordó tetején, vele szemben, az ölében egy gyönyörű, fiatal lánnyal, ruházatuk pedig mindössze az ölüket szemérmesen eltakaró lepelből áll. Dionüszosz a borkóstoláshoz használatos lopót tart a kezében, a lány pedig egy fürt szőlőt fog.

A termékenység, a mámor, a fülledt erotika, a szabadjára engedett ösztönök és a levetkőzött tabuk jelképe a Borkút, vagyis minden olyan elemé, ami a Dionüszosz-ünnepet az antik világban jellemezte. Az élvezetek, az élet habzsolásának metaforája akkor válik teljessé, amikor nagyobb ünnepek alkalmával Szekszárd legjobb borai kezdenek csorogni a kútból.

Azt, hogy a horatiusi arany középút elvét valló Babitsnak tetszene-e szülővárosa ékessége, nem lehet tudni, a város lakói viszont nagyon büszkék a pajzán szoborra.

Szilikonbabák egyértelmű jelenetekben: Szexpanoptikum, Keszthely

Köztudott, hogy a reneszánsz irodalom igen kedvelt témája volt az erotika. Miután a test felfedezése, illetve a földi élvezet és az örömszerzés ismét általánosan elfogadottá vált, a kor művészei igyekeztek annak minden lehetséges módját és formáját megírni, megformálni, megénekelni vagy lefesteni.

Az erotika története képekben (18+)

Nézegess képeket!

Elolvasom

Voltaire, Rousseau és La Fontaine erotikus írásainak rézmetszetei szolgáltak mintául a keszthelyi panoptikumban berendezett kiállításhoz is. A metszetek rajzait a Képzőművészeti Egyetem szobrászhallgatói öntötték ki szilikonból, a gipszformákhoz élő modelleket - szintén a Képzőművészeti Egyetem hallgatóit - segítségül hívva.

Így ma az élőkhöz hasonlító, ember nagyságú bábok keltik életre az erotikus, sokszor inkább már pornográf rajzokat, az egész világon egyedülálló módon. Az egyetem hallgatói három éven át dolgoztak, míg elkészült a közel két tucat viaszbáb, a papír két dimenziójából kiemelkedve pedig a jelenetek még sokkolóbban szemléltetik az újonnan öntudatra ébredt ember elszabaduló erotikus fantáziáit. Ha pirulós vagy, akkor ezt a múzeumot nem neked találták ki, 18 év alatt pedig be sem engednek.

Amiről mindenkinek van véleménye: Faunok szoborcsoport, Szombathely

Amikor 2000-ben felújították Szombathely főterét, a Szentháromság szoborcsoport mellé a tér egy szökőkutat és egy új szoborhármast is kapott. A Faunok nevet viselő műalkotás egy, az oszlop tetején ugrabugráló kis faunból, és két - a hivatalos verzió szerint - táncoló faunból áll.

Csakhogy a férfi és női alak meglehetősen félreérthető testhelyzetben került megörökítésre. A lányt az ölébe húzó férfi képe annyira kétértelmű, hogy az nem lehet a véletlen műve. A szombathelyiek a szobrot Profán Szentháromságként emlegetik, a vélemények pedig igencsak megoszlanak róla: van, aki szerint vicces, van, aki szerint eredeti és merész, és olyan is akad, aki szerint botrányos, és semmi keresnivalója a Szentháromság szobor közelében.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Annyi azonban biztos, hogy a szoborról mindenkinek van véleménye, és a látványa senkit nem hagy hidegen.

Képek: www.szeki.hu; www.szoborlap.hu, Exit.

OLVASD EL EZT IS!

kisasszony
  • olaszország
  • természeti csoda

A természet legviccesebb alkotása

Ezt is szeretjük