Az ország 7 lélegzetelállító csodája

A kulturális és természeti örökség megőrzését szolgáló szervezetek ajánlásaihoz és a különféle nemzetközi fórumok többé-kevésbé hivatalos listáihoz hasonlóan néhány éve egy internetes szavazás keretében Magyarország is kiválasztotta épített örökségének azt a hét csodáját, melyre a legbüszkébb mind közül. A következő hét helyet épp ezért - ha eddig nem tetted - itt az ideje felkeresned.

Az Országház

1880-ban az Országgyűlés törvényben határozott az Országház megépítéséről, melynek kapcsán feltételként azt is megszabták, hogy a készítők csak hazai alapanyagokat használhatnak fel.

Budapest legismertebb, barokk és neogótikus stílusjegyeket is magán hordozó középülete 1885 és 1904 között épült fel, ma pedig a világ száz csodája közé tartozik.

A Steindl Imre által tervezett, 17 745 négyzetméter alapterületű, 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas épület központi eleme a kupola, melynek két oldalán emelkedik a mai képviselőház és a Kongresszusi Terem ülésterme.

Az épület leghíresebb látnivalói közé tartozik továbbá a díszlépcső, nem utolsósorban pedig Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye.

A szegedi dóm

A Szeged városát szinte teljesen elpusztító 1879-es nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek, miszerint hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város egyszer újjáépül.

Szerencsére az ígéretből valóság lett: 1913-ban kezdték el az építkezést Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján, azonban az első világháború miatt a templomszentelésre 1930. október 24-ig várni kellett.

Egyedülálló megjelenésén kívül - melyet a lombardiai téglának is köszönhet - a neoromán stílusú templom további érdekessége a Szögedi Szűrös Madonna, mely annak köszönheti egyedülálló voltát, hogy festője a híres szegedi papucsban és cifra szűrben ábrázolta Szűz Máriát.

A Mátyás-templom és a Halászbástya

A Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren található Mátyás-templom története az egyházi hagyomány szerint Szent Istvánig nyúlik vissza, aki 1015-ben alapított itt templomot. A 19. századig az épület számtalan átépítésen esett át, mai formáját pedig a Schulek Frigyes által vezetett, 1874 és 1896 között zajló újjáépítés során nyerte el.

A közelben található Halászbástya - mely nevét annak köszönheti, hogy a középkorban a várfal ezen részét a halászok céhe védte - szintén Budapest egyik leghíresebb műemléke, mely nemcsak a főváros legszebb panorámáját tárja eléd, de az évszázadok folyamán számos történelmi jelentőségű eseménynek is színhelye volt.

Az egykori bástyába vezetett például az a kis kapu, melyen Hunyadi László kísérelt meg szökést 1456-ban, illetve, amin 1541-ben a bécsi seregek kíséreltek meg feljutni a várba.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság

Az ezeréves apátság, mely Pannonhalmán, a Szent Márton-hegyen található, építészeti szempontból is izgalmas látnivaló, nem beszélve arról, hogy kiállításaival és gyűjteményeivel egyedülálló kultúrtörténeti emlékeket vonultat fel az idelátogatók előtt.

Ennek köszönhetően nem véletlen, hogy 1996-tól az UNESCO Világörökség részét képezi. A templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek egyaránt megfigyelhetők, mindemellett az apátság könyvtára rendelkezik a világ legnagyobb bencés gyűjteményével, mely több mint 300 ezer kötetet foglal magában. A monostor arborétumában pedig, mely tökéletes hely a kikapcsolódásra, közel négyszáz növényfajt gondoznak.

Az esztergomi bazilika

1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén került sor a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház alapkőletételére, miután a törökök elől Nagyszombatra menekült érsekség visszatért Esztergomba. Az építkezés folyamán anyagi és politikai problémák is felmerültek, így az épület végső formáját Hild József tervei alapján nyerte el. A bazilika Magyarország legnagyobb egyházi építménye és egyben az ország legmagasabb épülete is a maga száz méterével.

Belső tere olyan szemkápráztató csodákkal várja a látogatókat, mint Michelangelo Grigoletti Mária mennybemenetele című festménye, ami a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe.

Az egri érseki pincerendszer

Eger történelmi belvárosa alatt található az a mintegy három kilométer hosszú pincerendszer, melynek létrejötte Fenessy György püspök nevéhez kapcsolódik.

Nem sokkal a török kiűzése után a püspök palotát épített magának, melyhez a tufát a szomszédos dombokból termelték ki, létrehozva ezzel a tekervényes pincerendszert. Évekig az egyházi tizedet, vagyis a környékről beszállított borokat tárolták itt, az államosítás után azonban a járatrendszer állaga romlásnak indult. Az 1980-as években kezdtek hozzá a felújításhoz, azonban elfelejtették szigetelni a járatokat, ami a pincerendszernek még különlegesebb látványt kölcsönöz: a talajvíz kőből és betonból kioldott anyagai cseppkőként díszítik a falakat.

A Lánchíd

A William Tierney Clark által megtervezett kétpilléres hidat 1840-ben kezdték el építeni, kivitelezésével pedig Adam Clarkot bízták meg - róla nevezték el a későbbiekben az alagút és a híd közötti teret Clark Ádám térnek. Budapest első állandó hídja elkészülte óta a magyar főváros egyik jelképe.

A Széchenyi kezdeményezésének köszönhető Lánchidat 1849-ben avatták fel, majd - miután a második világháború során felrobbantották, és csupán a pillérek maradtak meg belőle - 1949. november 20-án nyitották meg ismét, már kiszélesítve azt.

A hídfők két-két oroszlánját Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette.

• különleges épület
• magyarország csodái
• magyar csodák
• templom
• Utazás