A világ 4 legvarázslatosabb palotája

Monumentális épületek, lenyűgöző elegancia és pompa minden mennyiségben - a palotákat nem véletlenül tartják az emberi alkotások legkiemelkedőbb példáinak. Az uralkodók befolyását hirdető vagy épp vallási vezetők előtt tisztelgő csodák egy-egy nép kulturális örökségének épp úgy emléket állítanak, ahogy a történelemnek is sajátos keresztmetszetét jelentik. A következő négy palota varázsa - akár falai között jársz, akár messziről csodálod - pillanatok alatt hatalmába kerít.

Csoda a szomszédban: Hofburg, Ausztria

A bécsi Ringstrasse környékén fekvő, mintegy nyolc évszázadon keresztül épült Hofburg - vagy, ahogy a helyiek nevezik, die Burg, vagyis a Vár - 1533-tól a Habsburg-dinasztia állandó székhelyeként szolgált az osztrák fővárosban. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó épületszárnyakból álló palota néhány része ma közintézmény, ám számtalan múzeumnak is otthont ad, melyek a Habsburg uralkodók egykori tulajdonát képező értékes tárgyak mellett olyan különlegességeket is magukban foglalnak, mint Beethoven zongorája vagy épp a mexikói azték uralkodó, Moktezuma tolldísze.

A Hofburgban járva kihagyhatatlan látványosság I. Ferenc József pazar hálóterme, Erzsébet királyné tornaterme, illetve a burgundiak kincseit őrző terem, ahol a legendás Szent Lándzsa is helyet kapott, mellyel a hagyomány szerint Krisztus mellkasát döfték át a keresztfán.

A barokk stílusban épült Udvari Könyvtár, mely közel kétmillió kötetet számlál, és az ókori tekercsektől egészen a középkori kéziratokig számtalan kincset rejt, szintén kötelező látnivaló.

A Balti-tenger partján: Nagy Palota, Oroszország

Az egykor hatalmas kiterjedésű és jelentős múlttal rendelkező cári Oroszország sem szűkölködött grandiózus és előkelő épületekben. Ennek lenyűgöző példája a Szentpétervártól 29 kilométerre fekvő Petrodvorec városában található Nagy Palota, mely épület terveinek kidolgozásában I. Nagy Péter cár is aktívan részt vett, kinek célja az volt, hogy Versailles kastélyánál is káprázatosabb palotát építtessen.

Annak ellenére, hogy a második világháború jelentős károkat okozott benne, a palota látványa önmagáért beszél. Ma is régi pompájában tekinthető meg Péter cár dolgozószobája, illetve a neves tölgyfaterem is, illetve számos helyiséget találni, melynek rekonstruálták selyemtapétával, arannyal, kristályokkal és bronzzal díszített tereit.

A palota kertje is lenyűgöző, különös tekintettel a szökőkutakra, melyek leleményes vízjátékai szemet gyönyörködtetőek. A legelegánsabb közülük a Bolsoj Kaszkad - Nagy Vízlépcső -, melynek peremét ókori istenek és istennők arannyal bevont szobrai tarkítják. A park különlegességét adja, hogy csatornája a tengerbe torkollik.

A földi mennyország: Vörös Erőd, India

A titokzatos India napjainkban egyre népszerűbb úti célnak számít, csakúgy, mint az Agra városában található UNESCO Világörökség-helyszín, a Vörös Erőd, azaz a Lal Qila, mely nevét rőtvörös homokkőből épült falairól kapta. A fallal körülvett palotaváros Sahdzsahán mogul rendeletére épült 1639 és 1648 között - ő építtette a nem messze található, híres Tádzs Mahalt is.

Bár az idő múlása nyomot hagyott az épület állapotában, és számos kincs eltűnt, amit itt őriztek, ami épen maradt, meggyőzően bizonyítja az egykori moguli hatalmat. A gazdagon díszített kihallgató csarnokokon túl nem érdemes kihagyni a Moti Maszdzsidet sem - a kivételesen szép, vakító fehér márványlapokkal borított alkotást nem véletlenül nevezik Gyöngy-mecsetnek -, a Lahor-kapunál eléd táruló királyi fürdők látványáról nem is beszélve.

Nem véletlen, hogy - ahogy a magánkihallgatások csarnokának felirata is hirdeti - egykor Sahdzsahán is úgy vélte, ha van a Földön mennyország, akkor az itt van, itt és csakis itt.

Tibet egyik legszentebb helye: Potala-palota, Kína

A fenséges, 13 emeletes Potala-palota - a Potala szankszrit eredetű szó, mely Buddha-hegyet jelent - Lhásza városától nyugatra, a Vörös-domb tetején, 3630 méterrel a tenger szintje fölött magasodik. A palotát az itteni régi vár romjaira 1645-ben kezdték el építeni az V. Dalai Láma utasítására, ismert, hatalmas sziklatömbhöz hasonló, végső formáját azonban csak a 18. századra nyerte el. Az épületben több mint ezer helyiség található, melyeken belül mintegy tízezer szentély és húszezer szobor alkotja a grandiózus komplexumot, melynek selyemhímzésű festményekkel borított falait éppúgy jellemzi a gazdagság és a pompa, mint a vallás iránti mély alázat és tisztelet.

Míg egykor a palota a Buddha reinkarnációjának tartott Dalai Láma rezidenciája volt, addig ma múzeum és vallási úti cél. Az UNESCO 1994-ben nyilvánította a Világörökség részének a helyet, melynek egyik legkülönlegesebb zarándokhelye a 13. Dalai Láma sírja.

Képek: Haros, wikipedia.org

• kastély
• világörökség
• ausztria
• különleges épület
• oroszország
• világjáró
• kína
• india
• Utazás