A világ 3 legtitokzatosabb eltűnt városa

Míg a híres ókori romokat szinte mindenki ismeri, vannak ősi, titokzatos civilizációk által megalkotott, letűnt városok, melyek sokszor évszázadokon át várnak háborítatlanul, míg növények és állatok uralta romjaikat felfedezi egy arra tévedt kalandor. A következő három, rejtélyes múltú, ma a Világörökség részét képező elveszett város esetében is így történt.

Birodalom a felhők között: Machu Picchu, Peru

A Machu Picchu rendkívül szép környezetben, egy hegyi trópusi esőerdő közepén áll, 2430 méterrel a tengerszint felett. A település valószínűleg a fénykorát élő Inka Birodalom legnagyszerűbb városépítészeti vívmánya volt: úgy tűnik, mintha hatalmas falait, teraszait és rámpáit a természet szabta volna ki az összefüggő, meredek sziklafalak oldalában.

Az Andok keleti lejtői alkotta természetes díszlet a gazdag állat- és növényvilággal rendelkező Amazonas-medence felső részét öleli körül. Az erózió által kifaragott, az Urubamba-folyó egyik kanyarulatát uraló gránithegy lélegzetelállító lejtőin fekvő Machu Picchu szigorú tervek szerint kidolgozott szerkezetét a két nagy inka uralkodó, Pachacutec Inca Yupanqui és Tupac Inca Yupanqui idején, a 15. században hozták létre. Az inka fővárostól, Cuzcótól több mint 100 kilométerre fekvő város szerepét a mai napig homály fedi, de valószínűleg az inkák utolsó erődítménye volt.

A területen található kő- és sziklaépítmények elsőrendű példaként szolgálnak egy természetes nyersanyag kiemelkedő, a környezetéhez tökéletesen illeszkedő építészeti felhasználására. A környező völgyeket több mint ezer éve folyamatosan művelik, ami az egyik legnagyszerűbb, régi időkre visszanyúló példája az ember és a föld termékeny kapcsolatának.

A Machu Picchu környezetében élő, burgonya- és kukoricatermesztésből, valamint lámatartásból élő népek életvitele máig nagyban hasonlít inka őseikéhez. A vidék egyúttal biztonságos élőhelyet jelent számos veszélyeztetett fajnak, különösen a pápaszemes medvének. A várost csak 1911-ben fedezték fel.

A világ 15 titokzatos romvárosa

Nézegess képeket!

Elolvasom

Pompa és emberáldozatok: Chichén Itza, Mexikó

Chichén Itza a maja-tolték civilizáció legfontosabb régészeti maradványa a Yucatán-félszigeten. Műemlékei - arányaik szépsége, kifinomult szerkezetük, kivitelezésük, valamint faragott díszeik pompája miatt - a közép-amerikai építészet vitathatatlan remekművei közé tartoznak, melyek a 10. és a 15. század között az egész Yucatán kulturális térségre befolyást gyakoroltak.

Az ősi város történelmi értelemben is a legfontosabb régészeti helyszínek közé tartozik, miután a Közép-Amerikában élt prehispán civilizációk két fő időszakát is bemutatja.

A várost a klasszikus időkben, az 5. században alapították két természetes víznyelő üreg közelében, melyek megkönnyítették a földalatti vízréteg felszínre emelését. Már az itt felépült, Chichén Viejóként ismert város is olyan fontos, a 6. és 10. század között épült műemlékekkel büszkélkedett, mint az Apácakolostor, a Táblák temploma és a Szarvasbika. Chichén Itza második, egyben a történészek számára legfontosabb felvirágzása a tolték hódítás idejére tehető, amikor harcosaik a 10. század során a Mexikói-fennsíkról délre vándorolva uralmuk alá vették a területet.

A tolték megszállók olyan kegyetlenséggel igázták le a helyi lakosságot, hogy azt a maják szent könyveinek beszámolói még öt évszázaddal később is emlegették. Ők honosították meg a térségben addig ritka vagy egyáltalán nem létező emberáldozat kultuszát is. A 13. század utáni időszakból nincs nyoma nagyobb épületeknek, a 15. században pedig a város gyors hanyatlásnak indult. 1556-ban Diego de Landa püspök ellátogatott a gyakorlatilag elnéptelenedett romokhoz, és feljegyezte a különböző épületekhez, műemlékekhez tartozó legendákat. A város romjait csak 1841-ben tárták fel.

A dzsungel fogságában: Angkor, Kambodzsa

Angkor az egyik legfontosabb régészeti lelőhely Délkelet-Ázsiában. A mintegy 400 kilométeren elterülő Angkor Régészeti Park a Khmer Birodalom különböző, 9. és 15. század közötti fővárosainak fenséges romjait foglalja magában. Területén található a híres Angkorvat, valamint számtalan faragott díszével az angkorthomi Bajon-templom. A vidéken összesen több mint száz szentély helyezkedik el.

Angkorban megtalálhatóak voltak a khmer fővárosok alapvető alkotóelemei: a védősánc és az árok, a közepén egy téglából vagy kőből épült állami főtemplom, valamint egy fából emelt palota. A khmerek fővárosainak másik alapvető jellegzetessége volt a nagy, nyitott víztározó is. Ennek a ma Keleti Barajként ismert medencének a közepén később templomot emeltek.

A 960-as években egy második fővárost építtettek Angkornál, ekkor hozták létre a Keleti Baraj közepén kialakított mesterséges szigeten álló Keleti Mebon-templomot, valamint a Bantej Srei-templom tökéletes épületegyüttesét. 1000 körül félelmetes erődrendszert emeltek a Mennyei Templom köré, és ekkor épült a nagyszerű, Nyugati Barajt nevű víztározó is.

II. Szurjavarman 1113-ban történt trónra kerülése hozta el az építkezések következő nagyszerű időszakát. Ekkor épült a legcsodálatosabb khmer emlékmű, a hatalmas, bekerített területen fekvő, Visnu istennek szentelt Angkorvat.

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat. 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

A Szurjavarman halálát követő belpolitikai instabilitás időszakának VII. Dzsajavarman vetett véget, aki a harcokban elért sikereit egy még újabb, Angkorthomnál épített főváros létrehozásával és egy addig példátlan építkezési hadjárattal ünnepelte meg. Állami főszentélye a Buddhának szentelt, piramis alakú Bajon-templom volt. A később hirtelen és titokzatos módon elnéptelenedett város romjaira csak 1848-ban bukkantak rá.

Cikkünk a Világörökség - az emberiség kulturális és természeti értékei című könyv alapján készült.

Az UNESCO azt a nemes célt tűzte ki maga elé, hogy az emberi civilizáció kiemelkedő jelentőségű emlékeit védelme alá veszi. A védelem alá vett műemlékek száma évről évre bővül, hogy a lehető legtöbb örökség maradjon fenn az elkövetkezendő generációknak. A 650 gyönyörű, színes fotóval illusztrált kiadványban az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő összes helyszín megtalálható. Többek között a gízai piramisok, a Taj Mahal, a perui Machu Picchu vagy a magyar helyszínek közül a Pannonhalmi Bencés Főapátság. Így válik ez a könyv szintén felbecsülhetetlen értékű alkotássá.

Kiadja a Partvonal Kiadó.
A könyv ára 7990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »

• világörökség
• ázsia
• dél-amerika
• mexikó
• romváros
• világjáró
• Utazás