3 szívszorító hely Budapesten

A magyar történelem számtalanszor megmutatta legsötétebb arcát, ami alól a 20. század sem volt kivétel, sőt, ezen évtizedek alatt különösen sűrűn szőtték be az árnyak hazánk fölött az eget.

A múltat senki nem tudja megváltoztatni, ma azonban már beszélhetünk róla, és emlékezhetünk mindazokra, akik áldozatokká váltak. A következő, megrázó helyek előttük tisztelegnek.

Cipők a Duna-parton

Április 16-át, az első magyarországi gettó felállításának dátumát 2000 óta a holokauszt áldozatainak emléknapjaként tartják számon. 2005. április 16-án avatták fel a Széchenyi rakparton a Cipők a Duna-parton nevet viselő emlékművet mindazok tiszteletére, akik életüket vesztették a nyilasterror ideje alatt.

Az alkotás Can Togay filmrendező és Pauer Gyula, Kossuth-díjas szobrászművész munkájának gyümölcse. A kompozíciót 60 pár, vasból készült, korhű lábbeli alkotja, a parti szegély terméskövére erősített cipők mögött pedig 40 méter hosszú kőpad húzódik. A hely szimbolikus, hiszen a kivégzések nem csupán itt, hanem tulajdonképpen mindenütt zajlottak.

Az itt sétálók máig meghökkenve állnak meg az emlékműnél, mely kizökkent az ilyenkor aprónak tűnő problémákkal tarkított hétköznapokból, és hátborzongató módon ébreszt rá, hogy mindez egykor valóság volt.

Terror Háza

A Terror Házát a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére alapították 2002-ben, a kezdeményezők célja szerint azért, hogy „örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű intézményesített gonoszságra.”

Az Andrássy út 60. szám alatt található múzeum két rendszer nyomait hordozza magában, és tárja fel a látogatók előtt azok kegyetlenségét. 1944-ben a nyilasok zsidók százait kínozták meg az épület pincéjében, 1945 és 1956 között pedig a kommunista hatalom vette át az irányítást felette, az ÁVO, majd a későbbi ÁVH székhelye lett.

A ház a rendszerváltás utáni magyar demokrácia legfontosabb szimbólumává vált. A kiállítás az épület földszintjétől egészen a második emeletig tart, emellett pedig a pincékre, a lépcsőházra és az udvarra is kiterjed. A kínzótermeket és kihallgató szobákat meghagyták eredeti formájukban, hogy nyíltan szembesítsenek mindazzal, amit egykor az áldozatok átéltek.

A legmegrendítőbb mégis az Áldozatok fala 3200 olyan ember arcával és nevével, akik igazságtalanul vesztették életüket. A kiállítás a Tettesek falával zárul, melyen azok neve olvasható, akik felelősek voltak mindezért.

301-es parcella

A 301-es parcella az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak emlékét őrzi, itt temették ugyanis el őket, Budapest legnagyobb temetőjének, a rákoskeresztúri Új Köztemető legtávolabbi pontján, kegyeletsértő módon, titokban. Itt található Nagy Imre sírja is, aki 1989-ig Borbereki Piroska néven volt elhantolva.

A rendszerváltásig szinte lehetetlen volt megközelíteni a kegyhelyet, hiszen a titkosrendőrség szigorúan védte az elhanyagolt, névtelen sírokat rejtő parcellát. 1988-ban kezdték el őket felkutatni, a hozzátartozók és a közvélemény azonban semmit sem tudhatott a történésekről. A kihantolást követően az áldozatokat újratemették, ami a rendszerváltás mérföldkövének számított.

A 301-es parcella mára szép, rendezett emlékhellyé vált, a kivégzettek sírjai fölött egyforma fejfák állnak, a neveket pedig a sírok feltárása, a kutatások és az újratemetés után írták eléjük. Az áldozatok névsora táblákon olvasható.

Képek: hu.wikipedia.org, Liftarn, Nickel Chromo, Teroses.

• múzeum
• történelem
• budapest látnivalói
• magyar csodák
• sír
• Utazás