A szegedi Boszorkányszigeten a mai napig hallani vélik a sikolyokat - A boszorkányüldözés áldozatai

A mai napig borzongató az emberiség azon sötét időszaka, amikor az ismeretlentől való félelem elvette a középkori elődök ép eszét. Nem csak a tudatlan emberek féltek a boszorkányoktól, az egyház intézményesített keretek között üldözte az eretnekeket és vajákosnak tartott embereket.

A boszorkányüldözés áldozatai 80 százalékban nők voltak, de akadtak csecsemők is, akiket máglyán égetett el az inkvizíció. Az inkvizítorok bárkit, nőt, gyereket, férfit addig kínoztak, míg be nem vallotta, hogy ördögtől való praktikákat űz, és erre igencsak elmés módszereik voltak.

A boszorkányüldözések alatt valójában eretnekeket "kerestek" az inkvizítorok, akik az egyház törvényei ellen vétettek. Ez jelenhetett annyit, hogy valaki gyógynövényes főzetekkel segítette a hozzá fordulókat. Hatékonyságukat méltán mutatja, hogy csak az európai áldozatok száma körülbelül százezerre tehető.

A szegedi Boszorkánysziget

Magyarországon összesen 124 boszorkányperről lehet tudni biztosan, melynek több mint a fele Szegeden, a most már Boszorkányszigetnek keresztelt területen zajlott. Döbbenetes tragédiát őriznek a félszigeten némán álló fák.

A vallatások ideje alatt az inkvizítorok kínpadra vonták a vádlottat, aki ez esetben inkább áldozat volt. Az egyik leghírhedtebb boszorkányper is éppen Szegeden zajlott 1728. július 23-án.

Az izgatott lakosság véget akart vetni az akkoriban uralkodó éhínségnek, szárazságnak, szegénységnek és betegségeknek, melyekért a boszorkányokat nevezték meg bűnbaknak. Egyöntetűen a híresen rossz természetű, átkozódó Kökényné Nagy Anna bábaasszonyt vádolták meg.

A per idejére a boszorkányüldözés Európában már lecsitult, éppen ezért a Boszorkányszigeten történt könyörtelen mészárlásnak nagy visszhangja volt. Kökényné Nagy Annának ugyanis a vallatások során megeredt a nyelve, érthetően, így összesen 18 embert ítéltek el, köztük a 82 éves Rózsa Dánielt főbírót, aki a város leggazdagabb polgára volt. Az idős Rózsának sok irigye volt, így változatosabbnál változatosabb rémtetteket költöttek a nevéhez. A kínzókamrába kerülve megtört, és végül bevallotta, hogy társaival együtt egy akó pénzért hét esztendőre adták el a csapadékot a töröknek. Ez volt ugyanis az alapvád, aminek beismerése máglyahalált jelentett.

A kínvallatások során többen elhunytak, vagy végeztek magukkal a tömlöcükben. Végül 12 embert kötöztek ki a Boszorkányszigeten leszúrt négy karóhoz, és egyszerre, elevenen égették el őket. A húsuk egybeégett a mellettük levő vádlottéval. 

Azóta is, aki a Boszorkányszigeten jár éjszaka, furcsa hangokat hall, illetve sokan olyan nyomasztónak érzik a közeget, hogy nem is tudnak hosszan a területen tartózkodni.

A boszorkányüldözés vége

Ebből is jól látszik, hogy akkoriban egyáltalán nem számított a pénz vagy a tisztség, egyedül az, hogy valaki boszorkánysággal vádolt-e vagy sem. Visszhang ide vagy oda, Magyarország ezzel a szelíd történetével még így is elbújhat a legkegyetlenebb, minimum négyezer boszorkánypert lefolytató Skócia mögött. A legkevesebb boszorkányt egyébként Írországban égették meg, ráadásul csak az egyikük volt nő. 

Hivatalosan a legutolsó boszorkányégetést 1783-ban, Lengyelországban hajtották végre. És ezzel lezárult ez a sötét korszak, de ezt az emberiség soha nem fogja elfelejteni. Ahogy a Boszorkánysziget is emlékezik, és emlékeztet mindenkit a tudatlanság pusztító erejére.

Képeken a suttogó magyar sziget: szörnyűség történt a területén

Az 1720-as években Szeged környékét számos csapás sújtotta: a pestis, az árvíz és az éhínség után aszály következett, majd áldásos zápor helyett jégeső hullott a vidékre. A helyiek mindezek hatására elkezdtek arról suttogni, hogy bűnös a város, és bűnösök élnek a lakók között, ennyi szörnyűség ugyanis csak az ördögtől és a vele cimborálóktól származhat.

Képek forrása: Getty Images Hungary

• szeged
• boszorkány
• sziget
• legenda
• kínzás
• halál
• inkvizíció
• Terasz