A négytagú család 3 Nobel-díjast adott a világnak: Curie-ék lánya ezért nyerte el az elismerést

Marie és Pierre Curie nevét a világon mindenhol ismerik. Lányukról, a szintén Nobel-díjas Irène Joliot-Curie-ről azonban már kevesebb szó esik. A tudós házaspár idősebbik gyermeke 38 évesen férjével, Frédéric Joliot-Curie-vel a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért nyerte el a kémiai Nobel-díjat.

A Nobel-díjas Curie család

Marie és Pierre Curie 1903-ban kaptak fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás jelenségének kutatásáért. Pierre Curie három év múlva elhunyt egy tragikus baleset következtében. Marie bár megtört férje halálát követően, a tudományos munkát nem adta fel: 1911-ben egymaga nyerte el a kémiai Nobel-díjat két új elem, a polónium - melyet a lengyel származású kutatónő hazája tiszteletére nevezett el így - és a rádium felfedezéséért, valamint ezek elkülönítéséért és vizsgálatáért. Marie és Pierre Curie lányai, Irène és Ève olyasfajta természettudományok által körülölelt légkörben nőhettek fel, mely szinte páratlan volt a történelem során. Irène 1897-ben, Ève 1904-ben látta meg a napvilágot. A fiatalabbik lányt kevésbé érdekelte a tudomány, inkább zenével, irodalommal, újságírással foglalkozott. Később a hidegháború idején komoly szerepet játszott a NATO stratégiájának kidolgozásában. Édesanyjáról írt Madame Curie című életrajzi könyve óriási siker lett.

Irène Joliot-Curie ezért kapott Nobel-díjat

Nővére, Irène Curie már 17 éves korában matematikát és fizikát tanult a Sorbonne-on. Az első világháború kitörése miatt azonban megszakította egyetemi tanulmányait: édesanyjával egészségügyi önkéntesként dolgoztak a fronton. Mini-Curie-nek nevezett kisméretű röntgengépekkel felvételeket készítettek, melyek segítségével a csonttörések mellett a katonák testébe fúródott repeszdarabok pontos helyét is meg tudták állapítani. A háború végeztével, 1918-ban édesanyja asszisztense lett a párizsi Radiológiai Intézetben. Leendő férjével, Frédéric Joliot-val is itt ismerkedett meg – aki fizikusként dolgozott Marie Curie mellett. Irène 1925-ben doktorált édesanyja által felfedezett polónium alfa sugárzása témában. Egy évvel később, 1926-ban Irène és Frédéric összeházasodtak és kölcsönösen felvették egymás családnevét: így vezetéknevük Joliot-Curie lett. Kapcsolatukból két gyermekük született: 1927-ben Hélène, 1932-ben Pierre.

Kisebbik gyermekük még csak két éves volt, amikor a házaspár felfedezte a mesterséges radioaktivitást, melyért 1935-ben kémiai Nobel-díjat nyertek. Felfedezésüknek köszönhetően viszonylag olcsón lehettet mesterséges radioaktív atomokat előállítani – így a természetben előforduló radioaktív emelek, például a rádium ércekből való kivonásának időigényessége és költségei már nem akadályozták az orvostudomány, illetve e nukleáris fizika fejlődését. 

Irène Joliot-Curie 1937-ben tanár majd professzor lett a Sorbonne Természettudományi karán. A második világháború 1939-es kitörése azonban a Joliot-Curie családot is megviselte. Irène tuberkulózist kapott és a háború nagy részét Svájcban töltötte. Szerencsére két gyermeküket, Pierre-t és Hélène-t is sikerült kimenekíteni a németek által megszállt Franciaországból, így anyjuk mellett lehettek. Frédéric azonban Franciaországban maradt és aktív tagja volt a francia ellenállásnak, melynek robbanóanyagokat, illetve rádióalkatrészeket gyártott.

Életét adta a tudományért

A második világháború befejezését követően 1946-ban Irène-t a Radiológiai Intézet igazgatójává választották, ám a következő években már jelentkeztek rajta a halálos betegség tünetei. Irène Joliot-Curie életét a tudomány oltárán áldozta fel: édesanyjához, Marie Curie-hez hasonlóan ő is radioaktivitás okozta leukémiában hunyt el 1956-ban - 58 éves korában. Férje két év múlva követte – vélhetően ő is a radioaktivitással összefüggésbe hozható májbetegségben hunyt el.

A Joliot-Curie házaspár mindkét gyermeke a tudományos pályát választotta: a most 93 éves Pierre Joliot biokémikusként a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ kutatója lett, a most 98 éves Hélène Langevin-Joliot pedig atomfizikusként és professzorként dolgozott a Párizsi Egyetemen.

Fotó: Getty Images

• tudomány
• nobel-díj
• kémia
• fizika
• marie curie
• Terasz