Az orvostudomány 3 legmegrázóbb tévedése

Több száz károsult: Robodoc, az orvosi csoda

Világszerte egyre több kórház veszi igénybe a műtétek során orvosi robotok segítségét. Ezek a készülékek nagyobb precizitással végeznek el bizonyos részfeladatokat, mint az ember, nagymértékben hozzájárulva az operáció eredményességéhez. Egy-egy nem teljesen kiforrott modell azonban akár árthat is.

1995-ben a frankfurti Szakdolgozói Baleseti Klinikán kezdték el először alkalmazni a Robodoc nevű orvosi robotot csípőprotézisek beültetésénél.

Idővel további hatvan németországi klinika is beszerzett ilyen készüléket. A Robodoc feladata annak a csontnak a kivájása volt, ahová utóbb a protézis került. Közreműködésével összesen 4500 beteget műtöttek meg, túlnyomórészt sikeresen, több száz beteg azonban maradandó károsodást szenvedett az operáció során. Ők azóta is fájdalommal és izomgörcsökkel küszködnek, sokuknak az állás vagy a járás is nehezére esik. Számos orvos egymástól független megállapítása szerint mindegyiküknél olyan izom vagy ideg sérült meg, amelyet a robot kezelt.

2003-ban valamennyi kórházban üzemen kívül helyezték a Robodocot. Ugyanebben az évben százötven károsult összefogott, és beperelték a klinikát. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a robot segítségével elvégzett műtétek ugyanakkora kockázattal járnak, mint a manuális operációk, és a klinikának adott igazat. Tény, hogy a készülék rendelkezett a TÜV Rheinland engedélyével, így jogosan használták azt. Elgondolkodtató viszont, hogy USA-ban soha nem engedélyezték a Robodoc alkalmazását - holott az eszközt éppen ott fejlesztették ki.

100 gyermek halála: kezelés fertőzött hormonokkal

Az 1960-as évektől egészen 1984-ig több ezer esetben használtak az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és még számos más országban olyan hormonokat a kisnövésűek - közöttük gyermekek - kezelésére, melyeket emberi holttestekből vontak ki.

A hormon használatát 1984-ben azonban világszerte azonnal betiltották, amint kiderült: egy, az adott évben elhunyt 21 éves amerikai férfi halálát a kergemarhakór emberi változatának tartott Creutzfeldt-Jakob betegség okozta, amelyért a növekedési hormon tehető felelőssé.
Franciaország, pontosabban a francia Pasteur Intézet volt az egyetlen, amely, megszegve a biztonsági és higiéniai előírásokat, az eset ellenére tovább folytatta a hormonnal történő kezelést. 1988-ig közel háromezer esetben kezeltek vele betegeket: 1984 januárja és 1985 áprilisa között - abban az időszakban, amelyet a Creutzfeldt-Jakob kór szempontjából a legveszélyesebbnek tartottak - több száz esetben úgy, hogy tisztában voltak a készítmény esetleges súlyos következményeivel.

A kisnövésű gyermekeket szüleik tudta nélkül kezelték olyan fertőzött készítményekkel, melyekben abnormális mennyiségű tumorjelző anyagot is találtak - a hormonokat ugyanis rákban elhunytak testéből is kivonták.
A párizsi ügyészség tavaly indított pert a Pasteur Intézet orvosai és egészségügyi alkalmazottjai ellen azzal a váddal, hogy hanyagságuk miatt több mint száz gyermek halt meg a kórban.

Több ezer beteg gyermek: a Contergan-botrány

A Grünenthal nevű düsseldorfi gyógyszergyártó cég új terméke, a Contergan 1957-ben jelent meg a piacon. A vény nélkül kapható gyógyszer elsősorban altatóként és nyugtatóként szolgált, de a fejfájást és a hányingert is csillapította. Ez utóbbi hatása miatt a gyártó kifejezetten ajánlotta a Contergant kismamáknak - a szer más neveken további országokban is forgalomba került.

1958-tól ugrásszerűen megnőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik halva vagy valamilyen embrionális rendellenességgel jöttek világra, például végtaghiánnyal, más testi torzulással, a belső szervek rendellenességével, pszichés vagy érzékszervi deformációval.
Mivel az anyák terhességük idején Contergant szedtek, valószínűsíthető volt, hogy a tragédiák sorozata erre vezethető vissza. Első lépésben csak vénykötelessé tették a gyógyszert, majd miután egy kutatóorvos egyértelműen kimutatta a Contergan fő hatóanyaga és a születési rendellenességek közötti összefüggést, betiltották azt.

Számos szülő indított pert a gyártó ellen, ám a bíróság nem találta bűnösnek a Grünenthalt, így kártérítésre sem kötelezte. Az egykori, körülbelül tízezer Contergan-gyerek közül háromezren ma is élnek.

Sokuk állapota egyre romlik, és mivel időközben a szüleiket is elveszítették, nincs kire támaszkodniuk. Megélhetésüket egy meglehetősen szerény összegből kell fedezniük, amit egy állami alapból biztosítanak számukra. Mellesleg ebbe az alapba a bűnösségét soha el nem ismerő Grünenthalt is befizetett 110 millió márkát a botrány kirobbanása után.

• kezelés
• gyógyítás
• gyógyszer
• történelem
• Terasz