Gyerekgyilkos anyák: az igazság, amiről senki nem beszél

Az anya és gyermeke közti kapcsolat talán az egyik legmélyebb, legszebb és leginkább ösztönös szövetség. A legtöbben életük árán is hajlandóak lennének megvédeni a gyermeküket, éppen ezért kelt minden alkalommal nagy visszhangot és főleg megdöbbenést, ha egy nő saját újszülöttjének életét oltja ki.

Vajon mi vezethet egy nőt odáig, hogy legősibb ösztönét megtagadva meggyilkolja a saját gyermekét? Mi zajlik ilyenkor a lelkében? Tudatában van annak, mit cselekszik? És hol vannak ilyenkor a családtagok? Léteznek egyáltalán racionális válaszok azokra a kérdésekre, amelyeket egy ilyen tragédia vet föl? És ami talán a legfontosabb: hogyan lehet megelőzni az ilyen eseteket? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Nem tudjuk, hányan lehetnek

A BTK módosítása miatt jelenleg nem készül olyan statisztika, amely az anyák által elkövetett csecsemőgyilkosságok számát vizsgálná, így megbecsülni sem tudjuk, hány ilyen tragédia történhet Magyarországon.

Cseres Judit kriminológus-szociológus 2000-ben megjelent Eltékozolt újszülöttek című könyve 15 év munkáját és az ez idő alatt megfigyelt 197 esetet írja le. A szerző szerint ma valamivel alacsonyabb lehet az újszülöttgyilkosságok száma, mint ebben a 15 évben volt.

- A civil szervezeteknek hála egészen biztos, hogy ez a szám alacsonyabb, mint nélkülük volt, vagy mint amennyi a jelenlegi gazdasági helyzetben lehetne. Az ilyen családi tragédiák ugyanis szoros összefüggést mutatnak a mindenkori társadalmi jóléttel, ám a közhiedelemmel ellentétben ez nem a mélyszegénységben élők vagy aluliskolázottak problémája - oszlatta el a tévhitet Cseres Judit, aki hozzátette azt is: a hajléktalanoknál sem jellemző a csecsemőgyilkosság.
- Azok esnek kétségbe, akiknek van még mit veszteniük - mondta a szakember.

A kriminológus-szociológus elmondta: az általa megismert esetek 38%-ában az elkövető anya rendezett családi körülmények között él, sokszor gyesen vagy gyeden van, tisztességgel neveli a már meglévő gyermekeit. Az anya legtöbbször középfokú végzettséggel rendelkezik, tehát vagy szakmája, vagy érettségije van, ugyanakkor anyagi biztonságát egy nem tervezett terhesség könnyen felboríthatja.

Titok és véletlen

Cseres Judit szerint a tragédiákkal végződő terhességek esetében a két kulcsszó a titok és a véletlen. Többnyire maga a terhesség is egy véletlen eredménye, hiszen nem tudatosan tervezett babáról van szó.

Véletlenek sora - közti vérzések, a terhességgel járó tipikus tünetek, például a hányinger elmaradása - okozza, hogy az anya nem veszi észre a terhességet, amíg a baba meg nem mozdul, vagyis egészen odáig, amíg már túl késő nem lesz ahhoz, hogy bármit is tegyen a terhesség megszakításáért.

Józan ésszel gondolkodva nagyon nehéz elképzelni mindazt, ami ezután magyar családok tucatjainál történik.

- Azok a nők, akik számára a nem várt terhesség korábbi életük felborulását, a saját és gyermekeik számára addig megőrzött anyagi biztonság összeomlását jelenti, és senkivel, még a szüleikkel vagy a párjukkal sem táplálnak annyira bensőséges viszonyt, hogy megoszthatnák vele a terhet, bezárkóznak, és senkinek nem beszélnek a terhességről, gyakran még önmaguk előtt is titkolják azt - állítja a szakember.

A kétségbeesett és kilátástalan színjátékban a szociológus szerint azok vesznek a legkönnyebben részt, akik valamilyen módon felelősek lehetnének a magzat életéért. A gyermek apja, illetve kiskorú anya esetében a szülők hiába élnek egy fedél alatt a várandóssal, nem hozzák szóba a terhességet, a kismamához hasonlóan tagadják az ismerősök és talán önmaguk előtt is. A néma szövetség tagjai kilenc hónapon keresztül segítik hallgatásukkal, hogy a terhes nő megőrizze titkát, ám az utolsó pillanatban, az összehúzódások és tolófájások között az anya mindig magára marad.

Egyedül szülnek, egyedül vállalják a felelősséget

A legtöbb gyermek éjszaka születik. Így van ez azokkal a csecsemőkkel is, akiknek a létezését az utolsó pillanatig titkolják. A csecsemőgyilkosságokat kutatva számtalan olyan esetet találunk, amikor a terhes nő az éjszaka során kelt fel, és ment ki az udvarra vagy a vécébe szülni, míg a ház többi lakója tovább aludt az ágyában vagy nézte a televíziót - a titok, ha addig kimondatlanul közösen cipelték is, hirtelen egyedül az anya terhe lesz.

Míg az apa vagy a nagyszülők továbbra is homokba dughatják a fejüket, addig az anya egyedül, minden segítség nélkül hozza világra a gyermekét, aki teli tüdőből ordítja az éjszakába a hónapok óta rejtegetett igazságot.

Hol vannak a bűnösök?

Jelenleg Magyarországon egy csecsemőgyilkosság esetén kizárólag az elkövető, tehát az esetek döntő többségében az anya áll bíróság elé.

A háziorvos vagy a védőnő, aki esetleg az anya nagyobb gyerekei miatt bejáratos a házba, így sejtheti a terhességet, nem vonható felelősségre.

- Senkit nem lehet erőszakkal megvizsgálni. Az orvos vagy a védőnő, ha azt gyanítja, hogy egy nő állapotos, akkor arra általában rákérdez, sokszor megpróbálják rábeszélni őket a vizsgálatra, de ha ezt a nő elutasítja, semmit sem tehetnek. Az eltitkolt terhességről pedig nincs, akinek szóljanak, hiszen amíg nincs bűncselekmény, addig a terhesség magánügy marad, a csecsemőgyilkosság szándéka pedig - amely valószínűleg meg sem fogalmazódott a kismamában - csak vád marad.

Ugyanígy nem vonhatóak felelősségre a családtagok, ha azt vallják, hogy nem tudtak a terhességről, a szülésről és a gyilkosságról sem. Ha a terhességről soha nem beszéltek, akkor ez nem is bizonyítható, a magyar joggyakorlat szerint pedig senki nem vonható felelősségre azért, mert kilenc hónapon keresztül nem veszi észre a tulajdon feleségén vagy lányán, hogy gyermeket vár, vagy mert nem kel fel a tévé elől az éjszaka közepén megnézni, mit csinál egyedül a hidegben az udvaron.

A törvény előtt tehát többnyire egyedül az anya felel. 2003-ig azok a nők, akik a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után oltották ki gyermekük életét, kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphattak, 2003 óta azonban 10-15 év fegyházbüntetésre ítélhetik őket, különös kegyetlenség esetén pedig életük végéig is rács mögé kerülhetnek.

Utolsó szalmaszál

1995 februárjában, egy pénteki napon az esti híradóban bemondták, hogy egy többgyermekes győri anya otthonában, titokban hozta világra a gyermekét. A szülés után az anya is és a baba is meghalt. Azon a héten ez volt az ötödik hasonló hír.

Sokakban felmerülhetett akkoriban, hogy tenni kellene valamit, módot találni rá, hogy legalább szalmaszál legyen azoknak a nőknek, akik senkivel sem merik megosztani terhességük titkát. Budavári Zita volt az, aki nem állt meg a gondolatnál, és április 11-én bejegyeztette a Bölcső Alapítványt, amely azért jött létre, hogy a bajba jutott anyáknak segítsen titokban megszülni és örökbe adni a gyermeküket.

Az elmúlt 16 évben több mint 980-an kértek segítséget az alapítványtól, az ország minden megyéjéből. Az alapítvány elnöke ma is Budavári Zita, aki 16 éve nem változtatta meg a telefonszámát és nem kapcsolta ki a mobilját.

- Ha a 20 perces fájásokkor hívnának, még akkor sem lenne késő, de sokan nem hívnak, mert félnek, nem mernek beszélni senkivel, azt gondolják, hogy majd egyedül megoldanak mindent, pedig ez lehetetlen - mondja az elnök.

Ha az anya, aki végig eltitkolta a terhességét, az utolsó pillanatban el is jut a kórházba, abból, hogy nincsenek papírjai, az orvosok rögtön tudják, kivel van dolguk. Budavári Zita szerint pedig úgy beszélnek vele, ami nem méltó egy szülő nőhöz.

- Az örökbefogadás nem pizzarendelés

Az örökbefogadással kapcsolatban az elnök elmondta: az anyáknak a szülés után is mindig van lehetőségük a korábban hozott döntésüket, nem siettetnek semmit.

- A Bölcső Alapítványnál szült anyák közül soha senki nem mondhatja, hogy nem volt elegendő ideje ezt az életre szóló döntést végiggondolnia - mondja az elnök. - Még a gyámhivatal előtt tett nyilatkozat alkalmával sem késő meggondolni az örökbeadást.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az alapítványnál szülő nők körülbelül 20-25 százaléka dönt úgy, hogy mégis hazaviszi a babát, de ha az anya mégis úgy határoz, hogy lemond a gyermekéről, az alapítványtól minden segítséget megkap, hogy megfelelő örökbefogadókat találjon.

- Fontosnak tartom, hogy mind az anya, mind pedig az alapítvány úgy ítélje meg, hogy az örökbefogadókra nyugodt szívvel lehet rábízni egy újszülött felnevelését. Hiszen az örökbefogadás nem pizzarendelés.

Kevesekhez jut el a hír

Budavári Zita úgy véli, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem jut el mindenkihez az információ, aminek egyik oka, hogy sokszor a leginkább rászorulóknak nincs internet-elérésük. Nemrégiben az elnök felkeresett a kórházban egy lányt, aki a pótérettségi napján, az iskolában szülte meg, majd rejtette a szemetesbe a gyermekét.

Amikor a rémült, elkeseredett lányt arról kérdezte, miért nem kért segítséget, tudott-e az alapítványról, amelyről időnként jelennek meg riportok vagy televíziós interjúk, a lány azt felelte: a szüleim csak a Blikket veszik.

Nincs mentség, de…

Egy élet kioltására nincs elfogadható magyarázat. Nincs mentség arra, ha valaki egy magatehetetlen újszülöttet öl meg, és normális, ha ezt elkeserítőnek vagy visszataszítónak érzed. Az is érthető, ha a tény, hogy a gyilkosságot pont az az ember követi el, akire ez a baba egyedül számíthatna, még dühösebbé vagy kiábrándultabbá tesz.

Ám ha ezeket a nőket vérszomjas gyilkosoknak kiáltod ki, éppen azt teszed, amit a terhesség alatt ők maguk is tettek - homokba dugod a fejed egy nagyon is valós társadalmi probléma előtt. A hallgatás pedig tragédiákat szül.

• anya
• gyilkosság
• belföld
• Terasz