Az angliai zöld gyermekek

Az angliai Woolpitban fellelt gyerekek története egyike a világ legrejtélyesebb eseteinek, melyre máig nem találtak magyarázatot a történészek. Bár ma sokan a folklór és az ősi pogány hagyományok folyományának tartják a különös históriát, a helybéliek és a krónikások hiszik, hogy mindez valóban megtörtént.

Zöld gyermekek a bányagödörben

Ralph of Coggeshall krónikairó, aki az angliai Essex grófságban lévő coggeshalli monostorban foglalta írásba feljegyzéseit, egy különös történetről számol be, mely a szomszédos Suffolk grófságbeli, most Woolpitnak nevezett faluban játszódott le. „Nemrégiben - írja 1210 táján keletkezett krónikájában - Saint Mary's of the Wolfpitsnél, egy bányagödör közelében egy fiúra és egy leányra bukkantak, akiknek zöld volt a bőrük.”

Zabolátlanok és furcsák voltak

Minthogy a gyerekek nem értették, amit a helyiek mondtak, a falusiak a helybeli urasághoz, Richard De Calne-hoz kísérték őket. A két gyerek eleinte csak keservesen sírt, és semmit sem volt hajlandó enni, amikor azonban meglátták a frissen leszedett babot, jelbeszéddel a falubeliek értésére adták, hogy szívesen ennének belőle.

Hosszú időn át egyebet sem ettek. A kisfiú nemsokára meghalt, de a leányka szépen fejlődött, és lassacskán elvesztette zöld színét. Bár sokáig élt Sir Richard udvartartásában, az uraság és családja szerint viselkedését tekintve mindvégig zabolátlan és meglehetősen furcsa maradt.

Ahová nem ér napfény, és mindenki zöld

A leányka később, miután elsajátította a helyiek nyelvét, elmondta, hogy az övéi olyan országban élnek, ahol sohasem süt a nap, és ahol mindenki zöld színű. Ő és kisöccse a birkákat legeltették, de az állatok nyomában egyszer csak egy nagy barlanghoz érkeztek, ahonnan harangzúgás hallatszott.

A hang nyomába eredtek, és végül napsütötte helyre kerültek, ahol a nagy fényességtől megtántorodtak, és mindaddig a földön feküdtek, amíg a falusiak rájuk nem találtak.

Ország a messzeségben

Ralph krónikaíró társa, William of Newburgh - a yorkshire-i Newburghban egyébként egy híres monostor található -, aki néha továbbszőtte Ralph elbeszéléseinek fonalát, olyan részletekkel egészítette ki az előbbi történetet, melyek Ralph beszámolójában ugyan nem szerepelnek, de mástól aligha szerezhette meg őket.

Elég az hozzá, William szerint a két gyermek aratás idején került elő, István király uralkodása alatt, vagyis 1135 és 1154 között. Mindketten megtanultak angolul, és a leány később feleségül ment egy Lynnből - ma King's Lynn, Norfolk grófságban - származó férfihoz. Azt mondta, hazáját Szent Márton földjének hívják, lakói pedig keresztények. A nap náluk nem kel fel, de a messzeségben egy fényben úszó ország látható, melyet széles folyó választ el az övéktől.

Mivel magyarázzák az esetet?

Ralph mint megtörtént esetet adja elő a két gyermek történetét. Néprajzi elemzők szerint a történet mögött a hagyományosan zöld színű öltözéket viselő tündérekkel kapcsolatos régi hiedelmek húzódhatnak meg, ami mögött pedig a pogány túlvilág sejlik fel, ahová egy nagy barlangon át lehet lejutni, és ahonnan elbűvölő zene szűrődik ki. Később sokan tartották úgy, hogy a gyermekek - ha valóban léteznek - a túlvilágról érkeztek, esetleg egy másik dimenzióból, mely hasonló a miénkhez, csupán apró különbségek fedezhetők fel.

Az egyik legvalószínűsíthetőbb magyarázat azonban mindezek ellenére is az lehet, miszerint a gyerekek szülei meghaltak, miután az árvák hosszú időn keresztül kóboroltak magatehetetlenül a környék erdőiben és alagútjaiban.

Az angliai Woolpit a zöld gyermekeknek köszönhetően ma is legendás látványosság, melyet előszeretettel keresnek fel a misztikus történetek szerelmesei. A városka lakói sem felejtették el a különös történetet, az egyik bolt például cégérével állít emléket a falu határában megtalált lánynak és fiúnak.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Misztikus történetek gyűjteménye című könyvének segítségével készült. Képek: gallery.e2bn.org; www.woolpit.org.

• nagy-britannia
• rejtélyes esetek
• érdekességek a világból
• Terasz