Szilárd alap: így módosítgatják a kormány új alkotmányát
Először azt se tudtuk, hogy lesz. Aztán lett, és azt mondták, nem módosítgatják. Nem így lett.

Nyereményjáték

Nyerj egyéves előfizetést a népszerű BBC History történelmi magazinra! (x)

Nyerj páros belépőt a novemberi Femina Klubra, ahol megtanítunk nemet mondani!

Nyerj Adrienne Feller kozmetikumokat Hollóházi Porcelán fülbevalóval! (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Kiegyensúlyozott otthonod lehet egyetlen kiegészítőtől - A titok a színben és mintában van (x)

16 ezer magnókazettát gyűjtöttek, és valami elképesztőt csinálnak belőle – Ettől leesik az állad! (x)

Tökéletesen hullámos hajad lesz 15 perc alatt, ha így göndöríted be (x)

Többé nem kell tisztogatni a csempék közti hézagot, sem más fugát (x)

Kocsis Korinna szupermodell elárulta mindig gyönyörű barna bőrének titkát (x)

beauty and style

Karcsúbb derékfazon varrás nélkül: így viseld nőiesen a bő inget »

6 könnyen kezelhető frizura, aminél előny, ha egy kicsit hullámos a hajad »

5 divatos kabátfazon, ami karcsúsít, és elfedi a pocakot »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A második Orbán-kormány 2010-ben, a választások után bejelentette, lecseréli a régi alkotmányt, és helyette készít egy újat. A bejelentés némileg meglepetés volt, mivel ezt a kampány idején senkinek nem mondták.

Orbán Viktor, fotó: MTI

Orbán Viktor először 2010 májusában tudatosította mindenkiben: a parlament amint lehet, megalkotja az új alkotmányt, amely a tervek szerint 2012-ben lép  életbe.

A szilárd alap

- Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt - fogalmazott a miniszterelnök, aki be is váltotta ígéretét. 2012. január 1-jén életbe lépett az új alaptörvény.

Az alaptörvényt tulajdonképpen csak a Fidesz-KDNP támogatta, az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozási folyamatban, és a Jobbik sem lelkesedett az új alaptörvényért, amit végül 2011. április 18-án fogadott el az Országgyűlés.

Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. Az alaptörvényt megünnepelték az Operában, később pedig az érettségiző diákok is kaptak belőle egy-egy példányt.

Orbán Viktor az alaptörvényt egy biztos, szilárd alapnak nevezte, amely nélkül az ország megrendül és összeomlik.

- Ez igen, ez alap, amire lehet építkezni - közölte a miniszterelnök. Hogy Orbán Viktor egészen pontosan mit ért szilárd alap alatt, azt nem tudni, ami biztos, hogy alig telt el fél év, és ezt a szilárd alapot már módosították.

Ez a szilárd alap - amelyről egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy esetleges későbbi módosítása csak nagyon szigorú feltételek mellett történhet meg - eredeti formájában június 4-ig, tehát alig több, mint fél évig élt.

Már módosították

Ekkor döntött úgy a parlament, hogy meghajol az EU-IMF párosnak, és törli az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiből a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét megteremtő passzust. De nemcsak ezt változtatták meg a szilárd alapban, egy módosítással elintézték azt is, hogy a plágium miatt lemondott köztársasági elnöktől, Schmitt Páltól csak kétharmaddal lehessen elvenni minden juttatást.

Ám nem ez volt az egyetlen eset, amikor a szilárd alapról úgy gondolták, mégsem jó úgy, ahogy korábban elfogadták. Nem sokkal az első módosítás után újabb kettő érkezett. Az egyiket Navracsics Tibor igazságügy-miniszter jegyzi, aki a bírák korai nyugdíjazása miatt piszkálná meg az új alkotmányt.

Az Alkotmánybíróság nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre csökkentették, a korhatárt betöltőket pedig arra kötelezték, hogy hagyják abba a bíráskodást. Az Alkotmánybíróság egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg, és hogy a bírákat rövid időn belül elmozdíthatják, ami a függetlenség miatt jelent problémát.

- A rendszer marad - reagált a döntésre Orbán Viktor, ennek a következménye a Navracsics-féle módosítás. Bár a parlament még ezt a módosítást sem szavazta meg, közben beérkezett az újabb változtatás.

Még kétszer biztosan fogják

Lázár János, a Fidesz korábbi frakcióvezetője, aki ma már államtitkár, egy olyan módosítást nyújtott be, amely lehetőséget adna az alaptörvényben arra, hogy egy sarkalatos törvény regisztrációhoz kösse a választójog gyakorlását. Egyébként már ez a törvény is elkészült, és ha mindkettőt elfogadják, jöhet a regisztrálás.

Korábban óvatosabban bántak az alkotmánnyal

Érdekesség, de épp a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet egy korábbi elemzése mutat rá, hogy az előző kormányok mennyivel óvatosabban bántak az alkotmány módosítgatásával. Mint a cikkből kiderül, bár többször felmerült, hogy megváltoztatják az alkotmányt, erre végül nem került sor. A Nézőpont szerint ennek az az oka, hogy nekik nem volt meg a kétharmaduk hozzá. Ez egyébként nem teljesen igaz, mivel 1994-ben az MSZP-SZDSZ koalíció is kétharmados többségben volt, és bennük is felmerült az alkotmányozás, de ők egy népszavazással is megerősítették volna az új alkotmányt.

Blog.hu ajánló