- A terv úgy borzalmas, ahogy van!
Tovább szűkítik a testület jogkörét, vagy újabb jogosítványokat adnak?
A második Orbán-kormány egyik legvitatottabb döntése volt, amikor szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét, ami így már-már súlytalanná vált. A kormány még ebben a ciklusban új alkotmány írna, és a jogkört szűkítő döntés fényében érdekes kérdés, hogy az új alkotmányban milyen szerepet szánnak a kiemelkedő fontosságú testületnek? Megszüntetik vagy megerősítik?
Egyelőre nem lehet biztosat tudni az új alaptörvény részleteiről, ugyanakkor a politikusok nyilatkozataiból néhány részletre már következtetni. Az [origo] január végi információi szerint még nyitott kérdés, hogy hogyan változzon az Alkotmánybíróság működése.
A lapnak nyilatkozó fideszes képviselők ugyanakkor elmondták, a tervek szerint az új alkotmány is erős jogokat adna a testületnek, csak más eljárásban, mint jelenleg.
Határidőt kap a testület
Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának elnöke a lapnak úgy fogalmazott: az elképzelések szerint megerősítenék az Ab előzetes kontrollját, de egyedi ügyekben megmaradna az utólagos eljárás is.
Ma csak a köztársasági elnök kérhet előzetes normakontrollt, ezt a kört Szájer szerint elmondása szerint kibővítenék, tehát például a parlamenti ellenzék is az Ab-hez fordulhatna, még mielőtt egy törvényt kihirdetnek, illetve az hatályba lép.
A testület ezt követően véleményezhetné a törvénytervezetet, és az Országgyűlés csak ennek figyelembevételével, a megfelelő változtatásokkal fogadhatná el a szabályozást. A testület eljárását azonban konkrét határidőhöz kötnék.
Az Alkotmánybíróság feladata megvizsgálni, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok alkotmányellenesek-e, vagy sem. Így közvetve arra is ügyel, hogy hazánkban fennmaradjon az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Ab a köztársasági elnök kérésére előzetes normakontrollt végezhet egy törvényen, ami azt jelenti, hogy megvizsgálják, a jogszabály alkotmányellenes-e. Az Ab utólagos normakontrollt is végezhet, a testületet bárki kérheti valamely jogszabály felülvizsgálatára. Ha a jogszabály alkotmányellenes, akkor az Ab megsemmisítheti. Ezt tette a testület az ingatlanadót és az elvárt adót bevezető jogszabállyal is.
A Szájer által elmondottakhoz hasonlókat fogalmazott meg február közepén a Magyar Hírlapnak Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke. Gulyás akkor azt mondta, a határidők kiszabása mellett meg kell fontolni azt is, hogy jogi érdek nélkül fordulhasson-e bárki a testülethez - vagyis korlátoznák az állampolgárok Ab-hez fordulásának jogát.
Kérdés, hogy mi lesz a testület jogköreivel? Egyelőre úgy tűnik, hogy az Ab visszakapja őket, az elmúlt napokban Szájer József és Gulyás Gergely is tett erre utaló megjegyzést.
Szájer József a Hírszerzőnek adott interjújában elárulta azt is: az Alkotmánybírósággal kapcsolatos részletszabályok nem is az új alkotmányban, hanem az alkotmánybíráskodásról szóló kétharmados törvényben kerülnének kibontásra.
Három feltétel
Schiffer András, az LMP vezetője lapunknak elmondta: ők nemcsak azt szeretnék, ha az Alkotmánybíróság jogköreit visszaállítanák, hanem azt is, hogy ahogy most, úgy a jövőben is bárki kérhessen utólagos normakontrollt. Emellett véleményük szerint ideális az lenne, ha a jövőben csak 4/5-öddel lehetne az Ab-ra vonatkozó szabályokat megváltoztatni.
Az LMP jelenleg nem vesz részt az alkotmányozásban, a visszatéréshez három feltételt szabott. Ebből kettőre hajlik a kormány, az egyik a népszavazás kérdése, a másik az Ab "rehabilitációja". A harmadik kérdésben viszont nem értenek egyet, az LMP azt szeretné, ha nem öt hét alatt döntenének az új alaptörvényről, amit viszont a kormány egyelőre nem támogat.
Úgy borzalmas, ahogy van
Megkérdeztük az MSZP szóvivőjét is, mi a véleményük a kormány elképzeléseiről. Kormos Kata elmondta: az egész alkotmánykoncepció "úgy borzalmas, ahogy van". Részletekbe menően ugyanakkor a szóvivő nem kívánt nyilatkozni.
Ennek oka a szóvivő magyarázata szerint, hogy a párt nem vesz részt az alkotmányozásban, és ha vitázni kezdenének egyes elemekről, akkor azzal legitimizálnák a kormány elképzeléseit.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Ezt pedig nem szeretnék, hiszen véleményük szerint az új alkotmányban olyan elfogadhatatlan elemek vannak, amelyekkel az MSZP egyáltalán nem tud azonosulni.
OLVASD EL EZT IS!
- táplálkozás
- belföld
Félelmetes következmények: az ételek 70 százalékát érintheti a hamburgeradó
- vásárlás
- munkaerőpiac
Vasárnapi zárva tartás: közbeszól a minisztérium
- jobbik
- kdnp
Betiltanák az abortuszt Magyarországon
- politikus
- külföld
A történelem meghatározó politikusasszonyai
- politika
- politikus