A 3 legfontosabb kérdés az albérlettel kapcsolatban

A gazdasági válság egyetlen pozitívuma, hogy hatására látványosan felélénkült a hazai albérletpiac. A hitelfeltételek szigorodása miatt egyre nagyobb a kereslet, a törlesztőrészletek emelkedése miatt pedig a kínálat is, hiszen egyre több tulajdonos kénytelen bérlésre bocsátani az ingatlanát.

Vigyázz azonban, ha saját lakás helyett te is albérletbe kényszerülsz, a tulajdonosok ugyanis - tisztelet a kivételnek - hajlamosak a maguk érdekeit szem előtt tartva szerződni a bérlőkkel.

Ha pedig nem ismered a jogaidat és a lehetőségeidet, akár több tízezer forintot is kidobhatsz az ablakon. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket, melyeket fontos tisztáznotok, mielőtt bármit is írásba foglaltok.

Ki fizeti a közös költséget?

A válasz egyszerűnek tűnik, legalábbis a hazai tapasztalatok ismeretének birtokában: a bérlő. Csakhogy a jogszabály nem egészen így szól. A társasházi törvény azt mondja, hogy az olyan, a közös költséget képező kiadások, mint többek között a társasház közös tulajdonba tartozó épületrészei, valamint az ingatlan fenntartásának költségei, a tulajdonost terhelik, ráadásul függetlenül attól, hogy mire is használja a szóban forgó ingatlant.

A törvény értelmében tehát bérlőként egyáltalán nem vagy köteles fizetni a közös költséget, hiszen a társasházhoz a tulajdonossal kötött bérleti szerződés ellenére nincs közöd. Természetesen lehetőség van arra, hogy a bérlő és a tulajdonos ettől eltérően állapodjon meg - a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ehhez szívesen folyamodnak a bérbeadók.
A kérdést tisztázzátok még a bérleti szerződés aláírása előtt, hiú reményeket azonban ne táplálj arra vonatkozóan, hogy teljes mértékben kihúzhatod majd magad a közös költség fizetésének terhe alól.

Kit terhelnek a karbantartással kapcsolatos költségek?

Gyakran képezik vita tárgyát a lakással kapcsolatos karbantartási költségek, melyeknek egészét szeretik áthárítani a tulajdonosok a bérlőkre. Pedig ez nem egészen szabályos. Először is, a tulajdonos köteles kifogástalan állapotba hozni az ingatlant a bérbeadása előtt.

A vezetékek és a csövek, a konnektorok, a fűtőberendezések, a tűzhely, a hűtő és az egyéb készülékek épségéért és üzemképességéért szavatossággal tartozik. Ha időközben kiderül, hogy valamelyikkel mégis gond van, akkor a javítás vagy a pótlás költségei a tulajdonost terhelik. Ezeket még a bérleti szerződés megkötésekor tisztázzátok.

Bérlőként csak az időközben keletkezett hibák kijavításáért vagy felelős. Ha nem állapodtok meg másként, a nyílászárók, a burkolat, valamint a lakásban lévő berendezések javítása a későbbiekben a te feladatod, ezek pótlása és teljes cseréje viszont a tulajdonos kötelessége.

Mit fedez a kaució, és mikor nem jár vissza?

A tulajdonosok jellemzően két-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetned. A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat - például a bérleti díjat vagy a rezsi költségeit -, és bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő minden előzetes bejelentés nélkül kiköltözik.

A kaució az esetek többségében lelakható - például a költözés előtti utolsó két hónapban kiváltja a bérleti díjat -, vagy visszajár a bérleti szerződés lejártakor. Ha viszont a megállapodásban szereplő határidő előtt kívánsz elköltözni, a tulajdonosnak joga van megtagadni a kaució teljes összegének visszaadását.

A kaució összegét, valamint azt, hogy mire terjed ki, és mi lesz a sorsa a szerződés lejártakor, fontos írásban, még a beköltözés előtt rögzítenetek. Nem ritka eset ugyanis, hogy a tulajdonos mondvacsinált okok miatt tartja vissza a kauciót, például eltört poharak, illetve bármilyen más, a lakás rendeltetésszerű használatából adódó kisebb károk miatt.

Fontos még, hogy a kaucióból nem fedezhető például az ingatlanközvetítő díja: ez a tulajdonost terheli, akinek saját zsebből kell finanszíroznia azt.

• hasznos
• szerződés
• ingatlanpiac
• jogok
• albérlet
• lakás- és pénzügyek
• Otthon