Itt dobog a Föld szíve? Nem tudom, én nem hallok semmit ebben a zsivajban!

Van néhány hely Magyarországon, ahova az ember elmenekülhet a világ elől. Akinek elege van a nagyvárosi nyüzsgésből, fogja a cókmókját, és útnak indul, hogy elfeledkezzen a mindennapok harcairól. Aztán amikor megérkezik, valami nagyon kiábrándítóval szembesül. Pontosan ugyanaz a nyüzsgés fogadja, ami miatt elvágyódott.

Megszállottan szeretem az Isten háta mögötti, csendes zugokat, ahol a pulzus lelassulhat, a szem megpihenhet a távoli horizonton, ilyenformán az idill tényleg valós alakot ölthet. A természetjárás éppen ezért vonzó számomra. De zöldfülű túrázóként többször szembesültem azzal is, hogy a tervek nem mindig sülnek el úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

Őrség, az autentikus - vagy mégsem?

Kétség nem fér ahhoz, hogy Magyarország legszebb tájegységei közé tartozik a mesebeli Őrség, és ez a tény az elmúlt időben joggal meg is hozta neki a népszerűséget. A romantikus vidék így csakhamar virágzó turistaközponttá nőtte ki magát, mára pedig a legpopulárisabb úti célok listáján szerepel. A szalafő-pityerszeri skanzen mellett hosszú-hosszú kocsisor vesztegel még novemberben is.

Ami ugyan egy sikertörténet a település számára, csak azok számára lesz csalódás, akik az útikönyveket lázasan végigforgatva hintaszékekben ringatózó nagypapók és békés juhnyájat terelő pulikutyák látványára készülnek. Vagy legalább egy igazi, langyos, sparheltben sült tökös-mákos rétest remélnek az utazásuk alatt.

Valahol érthető az is, hogy az óráról órára érkező, gyakorlatilag átláthatatlan turistatömeg miatt a szalafői skanzenben csak kívülről lehet megcsodálni a tornácos vályogházakat, a belátás mégsem hoz vigaszt, ha a tradíciókkal ismerkedni vágyók számára a kép így meglehetősen homályos marad. Az Őrség dombvidéke tényleg bámulatos, ezért megéri a túrát, de egyes helyein nem árt jó előre felkészülni a nyüzsgő, hangos tömegre.

Mi dobog a Dobogó-kőn?

A fővárosból csupán egy-egy szombatra kiszabadulók legnépszerűbb célpontja a Pilis és a Visegrádi-hegység. A hangulatos patakvölgy, a Dera-szurdok és a Pilisszentkeresztről egy laza túrával, sőt, akár autóval is megközelíthető Dobogó-kő éppen ezért szintén csurig van telve a kellemes kirándulóidőben. Nem árt tehát tisztában lenni az indulás előtt a természeti vonzerő mellett azzal is, hogy a vadregényes szurdokról szinte mindenki hallott már, ennek köszönhetően egy-egy szűkebb átkelőjénél olykor szó szerint sorban kell állni ismeretlen turistatársainkkal.

Talán minden természetjáró egyetért abban, hogy ez a hobbi egyfajta függőség is: semmi mással nem pótolható az érzés, amikor zakatoló szívvel, átizzadt pulóverrel, kihűlt torokkal lihegve felérsz egy meredek hegy csúcsára, és a panoráma láttán egy szempillantás alatt elszáll minden fáradtságod. Hiába a másnapi izomláz, az ember úgyis visszavágyik.

A gyönyörű Dobogó-kő nem csupán a spiritualitásra fogékonyak számára kötelező célpont, a különleges nevéhez fűződő legendák mindenki számára az elcsendesedés lehetőségét ígérik. Arra viszont, hogy vajon valóban itt dobog-e a Föld szíve, talán sohasem derül fény, olyan őrült lárma fogadja a csúcsra érkezőket. Tágas parkolóval, sült kolbásztól illatozó, zenés büfékkel, ingyen wifivel - amik akár mind-mind indokoltak is lehetnek, csak épp a hely eredeti varázsát rombolják porba.

Azért nem minden szörnyű

Persze, egy kis előrelátással könnyen elkerülhető a turistatömeg. Bár kevesebbet hallani róla, jócskán akad még világvégi, meghitt hely az országban, ahol nincs gyorsbüfé, sem wellnesskomplexum, parkolni csak a közeli településen lehet, viszont teljes a csend, és nyugalomillatú a levegő. Talán egy kicsit többet kell érte fáradozni, de az élmény mindenért kárpótol.

A szalafői skanzen mellett ott van például a határ menti Kercaszomor, de az ország minden táján akad hasonló, békés sziget. Nem sok finomabbal találkoztam még életemben a nógrádi kiskocsma pezsgő almafröccsénél, de az aprócska zempléni falvak pincéit is érdemes végigjárni, ha az ember csendes lazításra vágyik. Kellő elszántsággal pedig akár egy kajaktúrát is tehet a szigetközi napfelkeltében. Jómagam nagyon bízom benne, hogy még sokáig lesznek olyan helyek, amelyek a természet és a falusi turizmus valódi szépségeit a 21. században is képesek lesznek megőrizni.

(A szalafő-pityerszeri kép forrása: Indafotó/szellk.)

• falusi turizmus
• Őrség
• dobogókő
• turizmus
• Lélekprojekt