Miért rózsaszín a harmadik gyertya? 3 ritkán hallott adventi érdekesség
Az adventi koszorún lévő gyertyák színe szimbolikus jelentőséggel bír.

Advent első vasárnapja idén december 2-re esett. Ezzel a nappal kezdetét vette a karácsonyi ünnepkör, mely nem december 25-ig, hanem egészen vízkeresztig, január 6-ig tart.
Maga az advent szó eljövetelt jelent. A latin adventus Domini kifejezésből ered, mely annyit tesz: az Úr eljövetele. Az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásával - ideális esetben - egy meghitt, befelé figyelő, várakozással teli időszak követezik.

Miért rózsaszín a harmadik gyertya?
Az adventi koszorú hagyományosan három lila és egy rózsaszín gyertyából áll. A lila szín a böjt, a bűnbánat, az önvizsgálat színe - jól jelképezi, hogy az adventi időszak, csakúgy, mint a húsvétot megelőző, nem csupán a várakozás, hanem a böjt ideje is. A koszorún lévő egyetlen rózsaszín gyertya az örömöt, Szűz Máriát szimbolizálja - egyúttal arra is utal, hogy a harmadik vasárnapon kisebb hangsúlyt kap a bűnbánat.
A gyertyák külön-külön is jelentéssel bírnak. Az első lila gyertya jelképezi a hitet, a második a reményt, a sorban a harmadik - rózsaszín - az öröm gyertyája, míg a negyedik gyertya - mely ugyancsak lila - a szeretetet szimbolizálja.
Előfordul, hogy a koszorú közepére egy fehér gyertya is kerül, mely magát Jézus Krisztust jelképezi. Ezt a gyertyát csak a december 24-i éjféli mise után gyújtják meg.
Mi kezdődik még advent első vasárnapjával?
Ha úgy hiszed, csak a karácsonyi ünnepkör veszi kezdetét a Szent András ünnepéhez - november 30. - legközelebbi eső vasárnapon, tévedsz. Advent első vasárnapjával egyúttal az egyházi év is elkezdődik, melyet a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, a farsangi időszak követ. Ezután köszönt be a nagyböjt, majd a húsvéti idő, végül a Krisztus király vasárnapjával véget érő évközi idő következik - az egyházi év legnagyobb része ebbe az advent előtt egy héttel véget érő időszakba tartozik.
Ilyen volt az első adventi koszorú
Az első, szekérkerékből készült adventi koszorút Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette 1839-ben. Ezen az óriási koszorún még 24 gyertya állt: négy nagy fehér, melyeket vasárnapokon gyújtottak meg, és 20 kisebb piros, melyeket hétköznapokon. Az általa alapított hamburgi gyermekotthonban kifüggesztették a koszorút, és az árvaházat minden nap eggyel több gyertyaláng ragyogta be.
Johann H. Wichern szekérkereke hamar népszerű lett az evangélikus templomokban, 1925-től pedig a katolikusok is elkezdték átvenni. Elsőként Kölnben gyújtottak gyertyát - ők már a későbbiekben elterjedt négygyertyás, fenyőágakkal díszített koszorút készítették el. Németországban azonban egyes helyeken él még a 24 gyertyás szekérkerékből készült koszorú hagyománya.
OLVASD EL EZT IS!