Luca-nap itthon és Szent Lúcia a skandinávoknál

December 13-án sok helyen megemlékeznek a Fényhozóról

A téli ünnepkör csodás eseménye.

Luca-nap és Szent Lúcia
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bárhol is ünneplik meg, december 13. különleges nap a téli ünnepkör időszakában. Itthon Luca-napként emlékezünk meg róla. Hajdanán ez volt az év leghosszabb éjű napja, a téli napfordulóé. Talán ezért is fűződött hozzá olyan sok varázslatos és aktív babona őseink mindennapjaiban.

Vidéken még ma is élnek a Luca-napi hagyományok

Dolgozni tilos volt, legfeljebb a Luca-széket kezdték faragni az emberek, méghozzá kilencféle fából. Kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát használtak hozzá. Karácsonyig készült a szék, és aki arra állt, megláthatta az ártó boszorkányokat. Az eladósorban lévő lányok más miatt kedvelték, nekik a jövendőbelijük képét mutatta meg a szék.

Vidéken még ma is szokás ilyenkor Luca-pogácsát sütni vagy gombócot főzni. Ezekbe bele kell rejteni papírdarabkákra írva a potenciális férjjelöltek neveit. Ha a lányok megtalálták a pogácsában vagy gombócban a cetlit, rajta leendő uruk nevét is olvashatták. Ezen a napon csíráztass búzát.

Kedves szokás ez is, és ha kizöldül karácsonyig, bőség várható az új esztendőben. A régiek egyébként az adventi oltárt is feldíszítették a szép friss, zöld búzával. Ha hiszel egy kicsit a babonákban, ne süss, ne moss, ne adj kölcsön, mert minden a gonosz boszorkányok kezébe kerülhet, vagyis nem járnak szerencsével ezek a cselekedetek Luca-napon.

A legigézőbb ünnep északon

A skandináv országokban majdnem a karácsonnyal egyenértékű jelentősége van a Luca-napnak. Szent Lúcia napjaként üdvözlik az északi népek, aki egy mártírhalált halt ókeresztény szűz vértanú volt. Svédországban, Dániában, Norvégiában és Finnországban elbűvölő fényünneppel emlékeznek a fényhozóra, Szent Lúciára.

A neve a latin lux, vagyis fény szóból ered. Északon a kislányok és a nők ilyenkor hófehér ruhába öltöznek, derekukon piros szalaggal, fejükön égő gyertyakoszorúval énekelnek és felvonulnak, szimbolizálván a fényt az év legsötétebb napján.

Fontos kelléke az ünnepségnek a lussekatt, vagyis a svéd sáfrányos-mazsolás süti, és az ízletes glögg, a fűszeres forralt bor. Az a leggyönyörűbb ebben az ünnepben, hogy már apró óvodáskorúakat is bevonnak, és az idősek otthonaiba is ellátogatnak, mielőtt eljut a fényes menet a templomba.

Ezen kívül elvonulnak a munkahelyekre és egyéb közintézményekbe is, tehát minden korosztályt és társadalmi réteget egységes közösségként kezelnek a skandináv népek ezen a különleges ünnepen.

Képek: img.thrivemarket.com, antiquesdiva.com

Ezt is szeretjük