A karácsony 13 legfontosabb szimbóluma

Csillag

A karácsonyhoz hasonló ünnepek már az ókorban is léteztek. A keresztények tették először hivatalos ünneppé, melyet kezdetben januárban tartottak. Időpontja a negyedik század végétől helyeződött december 25-re. A 16. században a reformáció hatására kezdett egyre inkább elterjedni a karácsony. Ekkor már az emberek az otthonaikban is karácsonyfát állítottak, melyre különböző, szimbolikus díszeket helyeztek.

Fenyő

Már a kereszténység előtti időkben is mágikus erejűnek vélték az örökzöld fenyőfákat, mivel ezek a téli hidegben sem fagynak meg, és zöld leveleiket sem veszítik el. A fenyő a keresztények szerint az örökkévalóság szimbóluma, a háromszög a Szentháromságra utal, illetve az emberi élet céljára, a mennyországba kerülésre.

Kapcsolódó cikk:
Stílusos karácsonyfa fillérekből »

Gömb alakú díszek

A gömb a teljességet jelképezi, a gömbdíszek pedig a Földet és a bolygónkat körülvevő kilenc másik égitestet szimbolizálják. Fontos ezért, hogy legalább kilenc gömbdísz biztosan legyen a karácsonyfán.

Kapcsolódó cikk:
3 gyönyörű, aranyló karácsonyfadísz »

Ragyogó csillag

Amíg a gömb alakú díszek a bolygókat jelképezik, addig a csillag - csúcsdísz formájában a karácsonyfa tetején - a Nap szimbóluma. A keresztények szemében pedig egyben a Jézus születését jelző betlehemi csillag jelképe.

Ezüst

Az ezüst árnyalatai a Hold szimbolikus színei. Egyben a gazdagságé is, ezért érdemes néhány ezüstszínű gömbdísszel is ékesítened a karácsonyfát.

Arany

Az arany és az ezüst a férfi és a nő, valamint a Nap és a Hold színe. A gazdagságot idézi, ezért minél több van belőlük a fán, annál szerencsésebb évre számíthatsz a babona szerint.

Piros

A piros a termékenység, az élet és a halál, az Újszövetségben pedig a bűn, az engesztelés, a vezeklés, valamint az áldozat jelképe. A karácsony egyik legkedveltebb színe, mellyel azonban óvatosan bánj: a túl sok piros feszültséget kelt, és könnyen terhessé válhat.

Szaloncukor

Ez a hagyományos édesség, mely az angyalokat és segítőiket testesíti meg, nem hiányozhat egyetlen karácsonyfáról sem. A szaloncukor francia eredetű őse már a 15. században megszületett, hozzánk azonban csak a 19. században jutott el német közvetítéssel.

Csillagszóró

A ragyogó fényű csillagszóró a betlehemi csillag jelképe, mely Jézus születésének hírnöke volt, és amely mutatta az utat a napkeleti bölcseknek. A csillagszóró emellett a folytonosan fellángoló, majd kihunyó élet szimbóluma.

Dió

Kezdetben nem díszítették olyan pazar módon a karácsonyfát, mint manapság. Csupán termések és szalagok kerültek rá. A dió ma is fontos karácsonyi jelkép: a bölcsességet szimbolizálja.

Alma

A karácsonyfát a néprajzkutatók összefüggésbe hozzák a Tudás fájával, melyről Ádámnak és Évának nem szabadott volna ennie. Karácsonykor az alma az eredendő bűnre és a tudás megszerzésére emlékeztet.

Gyertya

A gyertya a keresztény vallásban Jézust jelképezi. Miközben fényt ad, maga is megsemmisül, ahogyan Jézus is meghalt azért, hogy halálával megváltsa az emberiséget. A láng, a kanóc és az olvadó viasz a Szentháromságnak felel meg, a test, a szellem és a lélek együttese.

Kapcsolódó cikk:
Kreatív, mutatós és olcsó »

Harang

A harang az angyalok érkezését jelzi, és a karácsony hangulatát idézi. Hangja rezgésbe hozza a levegőt, és ezzel pozitív energiával tölti meg környezetét. A pogányok démonűző hatást tulajdonítottak neki.