Nagy pofont kapott a kormány

Ezt nehéz lesz kimagyarázni

Alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása. Az EU-val is szembementünk miatta.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Döntött az Alkotmánybíróság - Ab - a bírák nyugdíjazásáról, a taláros testület szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.

Az Ab formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg, tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból. Az Ab szerint a bírák felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, azonban a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.

A bírói nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat az Orbán-kormány változtatta meg, az indoklás szerint azért, hogy egységes nyugdíjkorhatár legyen, amelytől senki nem térhet el. A kormány hirtelen 70 évről 62 évre vitte le a bírák nyugdíjkorhatárát, amely után nem dolgozhattak. Emiatt többen közülük nem működhettek tovább bíróként. 

Pozitív diszkrimináció alatt voltak a bírák a kormány szerint

A kormány álláspontja szerint a bírók pozitív diszkrimináció alatt voltak a többi köztisztviselővel és még az ügyészekkel szemben is, utóbbiak ugyanis 65 éves korukban vonulhattak nyugdíjba. A bírók emellett maguk döntöttek arról, hogy akarnak-e maradni. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár kiterjesztésével az ilyen típusú pozitív diszkrimináció szűnik meg - magyarázták a változtatást.

A magyar bírák felső korhatára hosszú-hosszú ideje 70 év volt, aki elérte, kérhette továbbfoglalkoztatását. Az új szabályok szerint ez nekik már nem járt, nyugdíjba kellett vonulniuk a 62. életévük betöltése után, munkájukat nem végezhették. A kötelező nyugdíjba vonulás számos más hivatás gyakorlóit nem érintette, ilyenek az alkotmánybírák, a közjegyzők vagy az egyetemi tanárok.

Százoldalas levelet kapott az Európai Bizottság, hiába

A szabályozást hazai és külföldi intézmények is bírálták, ennek ellenére nem volt hajlandó változtatni rajtuk a kormány, épp ellenkezőleg: első körben egy százoldalas levélben magyarázták az Európai Bizottságnak a bizonyítványt. A választ az Európai Bizottság nem fogadta el, álláspontjuk szerint ugyanis életkoron alapuló diszkriminációt valósított meg a kormány, ráadásul nem is kaptak semmilyen objektív magyarázatot arra, hogy miért csak erre a két szakmára vonatkozik a kötelező nyugdíjba vonulás.

Íme, a változások, amelyek minden nőt érinthetnek

Nézegess képeket!

Elolvasom

- A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire egységesen vonatkozzon. Ők azt hitték, hogy az, de én bebizonyítottam (...), és ha kell, a bíróságon is be fogjuk bizonyítani, hogy nem tehetünk kivételt egyetlen foglalkozási csoporttal sem - jelentette ki a miniszterelnök. Az Európai Bizottság ezután bírósághoz fordult, majd pedig gyorsított eljárásra kérte a testületet.

- A kifogásolt ügyekben az Európai Bíróság hoz majd döntést, de ez nem szokatlan, hiszen az EU egy olyan nemzetközi együttműködés, ahol folyamatos a vita, és a konfliktusokat békésen és intézményesítve oldják meg - magyarázta Navracsics Tibor igazságügy-miniszter, miért is nem probléma az, ha Magyarországot egy ilyen ügyben bíróság elé citálják. Hogy az alkotmánybírósági döntés mennyiben befolyásolja az EU-s eljárást, egyelőre nem lehet tudni.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Schmitt gond nélkül aláírta

Júniusig közel 230 bíró veszítette el státusát, és további 40 bíróé szűnik meg az év végéig. Az alkotmányt és a vonatkozó törvényeket Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök - kifogások emelése nélkül - írta alá.

Ezt is szeretjük