Te is ráversz időnként a gyerek fenekére?

Nagyobb eséllyel lesz alkohol- vagy drogfüggő

A testi fenyítés 7%-kal növelheti az esélyt mentális bajok kialakulására.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Azok a gyerekek, akiknek a szülei testi fenyítést alkalmaznak a nevelés részeként, felnőttként akár 7%-kal nagyobb valószínűséggel szenvednek majd valamilyen mentális betegségben.

A szóba jöhető rendellenességek skálája meglehetősen széles: a kedélybetegségeket és a dühkitöréseket éppúgy magában foglalja, mint az alkohol- és drogfüggőséget.

Társadalmilag elfogadott

Az emberiség történelme során a fegyelmezés mindvégig fontos szerepet játszott a gyereknevelésben - úgy tartották, hogy az erkölcsi érzék csakis kemény büntetések árán érheti el a kívánatos szintet.

Mostanra felismerték, hogy a túlzásba vitt rendszabályozás, azon belül is a verés destruktívan hathat a kicsik személyiségfejlődésére - ám a testi fenyítés még mindig nem került ki egy az egyben a nevelési eszközök repertoárjából. Számos szülő ma is él vele, igaz, az esetek nagy részében nem indulatból, hanem azért, hogy úgymond nyomatékosítsa bizonyos szabályok és korlátok meglétét.

Régebbi kutatások azt mutatták, hogy az Egyesült Királyságban a szülők 75%-a megüti egyévesnél idősebb gyermekeit: 90%-ukat kézzel, 10%-ukat valamilyen eszközzel. Ami a társadalmi megítélést illeti, a testi fenyítés alkalmazása egy bizonyos fokig elfogadott - ám hogy ez mennyire nincs rendjén, az alábbiak is alátámasztják.

Nagy a rizikófaktor

Egy, a kanadai Manitobai Egyetemen a közelmúltban végzett kutatás során a szakértők a pszichológiai problémák és a testi fenyítés közötti összefüggést kutatták. Kiderült, hogy a vizsgált személyek közül azok, akiknek gyerekként testi fenyítésben volt részük, a későbbiek során 2-7%-kal nagyobb valószínűséggel küzdöttek valamilyen mentális rendellenességgel. Egyesek képtelenek voltak úrrá lenni hangulati ingadozásaikon, mások nem tudták kordában tartani az indulataikat, és akadtak olyanok is, akik valamilyen tudatmódosító, azaz alkohol vagy drog rabjává váltak.

15 tipikus nevelési baki

Nézegess képeket!

Elolvasom

- A növekedés nem drámai ugyan, de éppen elég magas ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon: a testi fenyítés rizikófaktort jelent a fejlődés tekintetében. A tanulmány egyik legnagyobb érdeme, hogy beszélgetést kezdeményez a gyereknevelésről - mondta Vicot Fornani, a North Shore-Long Island Zsidó Egészségközpont munkatársa.

Torzulhat a személyiség

Nem feltétlenül betegszik meg mentálisan az a gyerek, akit kisebb-nagyobb gyakorisággal elfenekelnek. Ám, mint Margot Sunderland írja Okosan nevelni tudni kell című könyvében, a testi fenyítés mindenképpen megváltoztathatja a stresszválaszrendszert a gyermek agyában. Ettől a kicsi túlontúl érzékennyé válhat, düh- és félelemrendszere pedig reaktívvá - már önmagában is destruktív mindkét jelenség, ha pedig a gyereknek gyakorta van része bennük, a személyisége is torzulhat.

Hiszen azt tanulja meg, hogy teljesen rendben lévő dolog, ha az egyik ember megüti a másik embert - az pedig leginkább a beállítottságától függ, hogy behódolók vagy uralkodók táborához csatlakozik-e majd.

Ám annyi biztos, egyik sem jelenti az utat a kiegyensúlyozott, elégedett és sikeres felnőttélet felé.

Korai öregedés, agyi területek zsugorodása

A testi fenyítésnek olyan következményei is lehetnek, amire a legtöbben nem gondolnánk. Genetikai állományukban évekkel idősebbek lehetnek kronológiai életkoruknál az erőszakot elszenvedett gyerekek - derült ki amerikai kutatók elemzéséből. Mint az MTI beszámolt róla, tízéves, korábban rendszeresen bántalmazott gyerekek DNS-ében olyan kopásokat és töréseket tapasztaltak a Duke Egyetem munkatársai, amelyek egyébként normális körülmények között az öregedéskor jelennek meg. A témáról bővebben korábbi cikkünkre kattintva olvashatsz.

A gyerekkori bántalmazás következtében fontos agyi területek is zsugorodhatnak. A hippokampusz nevű agyterület térfogatának csökkenése megmagyarázhatja, hogy miért vezetnek a gyerekkori problémák a későbbi életben sok esetben olyan pszichiátriai zavarokhoz, mint a depresszió, a drogfüggés vagy más mentális gondok - véli Martin Teicher, a Harvard Egyetem munkatársa. Tudj meg többet a témáról korábbi cikkünkből!

Ezt is szeretjük