Rád is rád szóltak ezért a suliban? Valójában segítette volna a tanulást, mégis sok tanár megtiltotta

Az iskolai évekből mindenki fel tud idézni olyan szabályt, amelynek gyerekként semmi értelmét nem látta. Nekem személy szerint az órai rajzolgatás tiltása volt ilyen, sosem értettem, miért nem szabad, ha egyszer így jobban tudtam figyelni a tananyagra.

Ma már sok kutatás vizsgálja, hogy a vonalkázás és firkálás ténylegesen segíti az elhangzott információk rögzülését, amelyeket később könnyebb is felidézni. Főleg azoknak a gyerekeknek jelenthet ez óriási könnyebbséget, akik nehezen koncentrálnak, és szükségük van valamilyen apró mozgásra vagy cselekvésre, amellyel leköthetik a folyton zsongó belső világukat.

A rajzolgatás segít a tanulásban, erősíti a koncentrációt 

A magyar oktatási rendszerben még mindig bevettek a poroszos módszerek; sok helyen ma is a frontális oktatás a berögzült rend, ahol a diák teljesen passzív szerepben marad a tanórán. Az oktatási rendszer fejlesztéséhez óriási energiára és pénzbeli támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a gyerekek megfelelő környezetben tanulhassanak és kapcsolódhassanak egymással, illetve hogy a tanároknak szabad tere legyen arra, hogy munkájukban elmélyülhessenek. Egy jól működő iskolarendszerben a tanárok felszabadultan tudnak dolgozni, nincsenek leterhelve, van energia az új módszerek kipróbálására és meghonosítására. 

A rajzolgatás sokszor felnőttkorra is megmarad, vagy átalakul más ismétlődő motorikus tevékenységgé, amely akár beszélgetés közben, munkahelyi meetingen vagy egyetemi előadáson is megjelenhet.

A kognitív terhelés a pszichológiában azt a mentális erőfeszítést jelenti, amelyet egy adott feladat vagy információ feldolgozása igényel az emberi munkamemóriától. Az emberi munkamemória kapacitása korlátozott, vagyis egyszerre csak néhány információt képes ideiglenesen tárolni és feldolgozni. Ha túl sok információ vagy komplex mentális műveletet követel meg a helyzet az agytól rövid idő alatt, akkor a teljesítmény csökkenhet - mivel nehezebb koncentrálni, tanulni, vagy döntést hozni ilyen terhelés mellett. Például, ha valaki vezetés közben telefonon beszél, a beszélgetés kognitív terhelést ró az agyára, mert a nyelvi feldolgozás párhuzamosan zajlik a vizuális és motoros feladatokkal – ez megnehezíti a figyelem megosztását és csökkenti a reakcióidőt. 

A rajzolgatás és a koncentráció mértékének viszonyát konkrét kísérletek során is vizsgálták – az egyik alkalommal két kontrollcsoporttal. Az egyik csoport rajzolhatott, miközben a megjegyzendő szöveget hallgatta, míg a másik nem firkálhatott közben. Amikor arra kérték őket, hogy emlékezzenek vissza a felvételen hallott nevekre, azok, akik hallgatás közben firkáltak, jobban emlékeztek, mint azok, akik nem. Ez arra utal, hogy egy enyhén elterelő, másodlagos tevékenység valójában javíthatja a koncentrációt olyan unalmas feladatok végzése közben, amelyek egyébként elvonhatnák a figyelmet. 

A rajzolás gyakran természetes módon ösztönzi az agyat a koncentrációra, elősegítve egyfajta tudatos jelenlét állapotát, amely javítja a figyelmi képességeket, és megkönnyíti, hogy más feladatokra is összpontosítani tudjunk. A firkálásos jegyzetelés (Scribble Study Method) hasonló módon hat a figyelemre: segíti az elhangzott információk feldolgozását, és csökkenti az elkalandozás esélyét. Ráadásul serkenti az agy természetes képességét az ötletek összekapcsolására és vizualizálására.

A kreatív jegyzetelés során a tanuló erősebb kapcsolatokat alakít ki a tananyaggal, így könnyebben megjegyzi és felidézi az információkat, amikor szüksége van rájuk. A merev struktúráktól, például a hagyományos, kiemeléses jegyzeteléstől való eltávolodás lehetőséget ad az elmének arra, hogy szabadon szárnyaljon, új ötleteket fedezzen fel, és a megszokott kereteken kívül gondolkodjon. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

• rajz
• tanulás
• iskola
• figyelem
• nevelés
• kreativitás
• koncentráció
• memória
• Gyerek