Megüssem, vagy ne üssem?

Az erőszak erőszakot szül

Egyes szakemberek azt állítják, hogy minden olyan sérelem, amit felnőtt okoz gyereknek, legfeljebb rövidtávon lehet eredményes a nevelés szempontjából, valójában azonban élethosszig tartó érzelmi sebet hagy maga után.
Ráadásul a testi fenyítés révén a gyerek azt tanulja meg, hogy az emberi kapcsolatok az erőn alapulnak, vagyis az nyer, aki valamilyen szempontból fölényben van a másikkal szemben. Ezért aztán felnőttként hajlamos lesz visszaélni a helyzetével - az agresszió pedig agressziót szül.

Így a szülő szándéka ellenére rossz irányba tereli csemetéjét, ha veréssel próbálja jobb belátásra téríteni a kis renitenst. Bár egyetlen tanulmány sem bizonyítja kétséget kizáróan, hogy a gyerekkori fizikai fegyelmezés bármely módja a későbbiek során erőszakossághoz vezetne, a kettő között nyilvánvaló kapcsolat állapítható meg.

Óvó-féltő testi fenyítés

Más szakemberek különbséget tesznek az óvó-féltő jellegű testi fenyítés és a szülő indulatából, illetve tehetetlenségéből fakadó bántalmazás között. Meglátásuk szerint előbbinek lehet létjogosultsága a gyermek első éveiben, ami egyebek mellett azon szabályok és korlátok kialakításáról szól, melyek révén a kicsi megtalálhatja a helyét szűkebb és tágabb környezetében.

Ritka és végső megoldásként szóba jöhet a testi fenyítés például akkor, ha a kis rendbontó nem érzi át a szülő mondanivalójának súlyát, illetve - mintegy tesztelve, hogy meddig mehet el - szándékosan ellenkezik vele, netán olyasmit tesz, amivel veszélybe sodorja magát, például a konnektorba nyúl, vagy át akar rohanni a forgalmas úttesten. A szeretetből fakadó, no és persze kíméletes paskolás önmagában nem okoz törést a gyerkőcben - lelki hatása a szülő-gyerek kapcsolat minőségétől függ.

A négyes ikrek élete képekben

Nézegess képeket!

Elolvasom

Higgadtság és következetesség

Ezen az állásponton van Gesztes Ágnes, a 16 éves Norbi, a négyéves Tomi, valamint a másfél éves négyes ikrek, Berci, Gábor, Peti és Detti édesanyja is:

- Soha nem vertem egyik gyerekemet sem, de azt gondolom, néha szükség lehet egy finom fenékre vagy kézre verésre. Éppen ma történt, hogy Berci sorra verte-harapta az ikertestvéreit. Minden alkalommal mondtam neki, hogy nem szabad, amire bőszen vigyorgott.

Végül ráütöttem a kezére, de éppen csak annyira, hogy érezze, nem játszásból szólok rá. Azóta, lekopogom, nem verekedett vagy harapott. Akkor is megpaskolom egy kicsit az ikreket, ha olyasmit tesznek, ami önmagukra vagy a többi babára veszélyt jelenthet. Soha nem a saját mérgemet vezettem le ily módon, hanem a szavaimat nyomatékosítom azzal, hogy finoman a kezükre vagy a fenekükre ütök. Ugyanilyen fontos a következetesség - előzőleg mindig többször rászólok a gyerekre.

15 tündéri, kézzel készült gyerekjáték

Nézegess képeket!

Elolvasom

Egyébként nemrégiben hallottam, hogy néhány anyuka egy új nevelési módszert követ, mely szerint még tiltani sem szabad - azaz soha semmire nem mondják, hogy nem. Nem tudom, hogyan tudják így kialakítani azokat a kereteket, amelyekre minden gyereknek szüksége van. Nálunk ez már csak azért sem működne, mert a babák négyen vannak, és egyikük sem az a kimondott szemlélődő típus, sőt, temperamentumosabbak az átlagnál.

A biztonság forrása: a szülő

Abban mindkét tábor képviselői egyetértenek, hogy az indokolatlan, illetve következetlen testi fegyelmezés valóban érzelmi zűrzavart kelt a kicsiben. Ha pedig nem tudja, mikor miért kap ki, egyre nehezebben kezelhetővé válik, ami miatt nagy valószínűséggel egyre több retorzióban lesz része - és az ördögi kör bezárul. Így aztán a gyerek nem a kettőhúszban vagy a pótos IFA-ban látja majd a veszélyt, hanem a saját édesanyjában vagy édesapjában.

Holott az egészséges személyiségfejlődés alappillére, hogy a szülő a szeretet, a melegség és a biztonság forrását jelentse csemetéje számára. Ilyenkor pedig az esetenkénti finom paskolás sem tudja megingatni kettőjük kapcsolatát.

• gyerek
• Négyes ikrek