Az egyik legfiatalabb holokauszttúlélő szívbemarkoló története: így élte túl 4 évesen a koncentrációs tábort

Joseph Schleifstein apja leleményességének és a tábor őrei váratlan kedvességének köszönhette az életét.

Az egyik legfiatalabb holokauszttúlélő: Joseph Schleifstein
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

A holokausztot alig élték túl gyerekek. A 16 évesnél fiatalabbak sorsa azonnal megpecsételődött, ahogy az őket szállító vonat begördült a koncentrációs táborokba: akiket munkavégzésre még túl fiatalnak tartottak, rögtön gázkamrába terelték. A nagyon kevés szerencsés kivétel közé tartozott az érkezésekor 2, szabadulásakor 4 éves Joseph Schleifstein, aki fiatal kora ellenére élve jutott ki a buchenwaldi koncentrációs táborból.

Joseph Schleifstein, az egyik legfiatalabb holokauszttúlélő

Joseph (eredeti nevén Josef Janek Szlajfsztajn) lengyel zsidó családba született 1941-ben a sandomierzi gettóban. Egyéves volt, amikor a gettót felszámolták, és a családot egy másik helyre, Częstochowába költöztették. A kisfiú szülei itt egy gyárban dolgoztak, miközben őt a padláson bújtatták, a nácik ugyanis előszeretettel gyűjtötték össze a munkavégzés szempontjából „haszontalannak” minősített gyerekeket, és deportálták őket Auschwitzba.

Végül Joseph családja sem úszhatta meg: 1943 januárjában Buchenwaldba szállították őket. A kis Joseph csendes gyerek volt, és ez mentette meg az életét. Miután megérkeztek a táborba, az őrök a munkaképesnek tűnő embereket jobbra, a gyerekeket és az öregeket balra sorakoztatták. A kisfiú apja a zűrzavarban a személyes tárgyait tartalmazó zsákba helyezte Josephet, és a szemtanúk szerint még egy szigorú pillantással is nyomatékosította, hogy teljes csendben maradjon. A gyermek így az apjával maradt, míg anyját továbbszállították Bergen-Belsenbe.

Josephet csak egy rövid ideig tudták rejtegetni a rabok, egy idő után törvényszerű volt, hogy fel fogják fedezni. Az őrök azonban nem várt kedvességgel viszonyultak hozzá: nemcsak az életét kímélték meg, hanem úgy tekintettek rá, mint a tábor kabalájára, még apró rabruhát is varrtak neki. A magasabb rangú tisztek elől viszont inkább ők is bújtatták a gyereket.

A kisfiú apja, Israel nyergek és hámok készítésével foglalkozott, emiatt viszonylagos megbecsültségnek örvendett az őrök szemében is. Amikor beteg lett, a tábori kórházban ápolták, amikor pedig a kisfiát felsorakoztatták a kivégzésre várók közé, sikerrel járt közben, hogy megmentse.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

A tábor felszabadulása

A buchenwaldi koncentrációs tábort 1945. április 12-én szabadították fel az amerikaiak. A 21 ezer rab között nagyjából ezer kiskorú volt, többségük tizenéves, és a kis Joseph. Anyja is túlélte a tábort, miután újra együtt voltak, a család 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált. A történetével egy darabig foglalkozott a média, újságcikkek születtek róla, néhány év elteltével azonban már ő maga sem szívesen emlegette, még a saját gyerekeinek sem mesélte el sokáig, min ment keresztül.

Története szolgált Roberto Benigni Az élet szép című 1997-es filmjének alapjául.

Kép: Stefaan Maes / Getty Images

A világtörténelem 3 legrettegettebb diktátora: páros lábbal tiporták az emberi jogokat

A történelem legsötétebb korszakai az ő nevükkel vannak fémjelezve.

Elolvasom
Ezt is szeretjük