Világszerte 750 millió ember analfabéta: a funkcionális analfabetizmus is problémát jelent

Az UNESCO 1965. szeptember 8-án, teheráni világkongresszusán elrendelte, hogy minden év szeptember 8. legyen az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja.

Az UNESCO 2017-es statisztikái rávilágítanak, hogy még napjainkban is igen magas az analfabéták száma világszerte, illetve, hogy sajnos a nők körében arányaiban még mindig magasabb az írástudatlanság, mint a férfiak körében.

Globális adatok

A célt, amit az EFA (Oktatást Mindenkinek) szervezete kitűzött maga elé, azaz, hogy 2000 és 2015 között 50%-kal csökkenjen az írástudatlanság, az országok többségében nem sikerült elérni. Azt azonban igen, hogy az írástudatlanság arányaiban mindössze 4%-os növekedést mutatott a szóban forgó időszakban. Az UNESCO jelenlegi célkitűzése az, hogy 2030-ra elérje, hogy minden egyes férfi és nő tudjon írni és olvasni.

2016-os adatok szerint világszerte összesen 750 millióra tehető az írástudatlanok száma, melyből 277 millió férfi és 473 millió nő. Az, hogy az írástudatlanok kétharmada nő, a nemek közti hátrányos megkülönböztetés eredménye, ám fontos hozzátenni, hogy ezen a téren javulás tapasztalható. 163 ország adatait összevetve megállapították, hogy 119-ben már azonos eséllyel indulnak a lányok és a fiúk az oktatásban.

Javultak az általános tanulási lehetőségek is, ez az oka annak, hogy az írástudatlanok nagyobb arányban kerülnek ki az idősebb korosztályból. A mai fiatalok, azaz a 15-24 év közti korosztály lehetőségei jobbak, mint a korábbi évtizedekben, és többen juthatnak oktatáshoz. Tény azonban, hogy több országban stagnál a helyzet, és semmivel sem javultak a mostani fiatalok esélyei a korábbi évtizedek fiataljaiéhoz képest.

Dél-Ázsiában van a legtöbb írástudatlan, itt él a világ összes írástudatlanjának 49%-a. 27% Afrikában, a Szahara déli részén, 10% Kelet-Délkelet-Ázsiában, 9% Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában, 4% Latin-Amerikában és a karibi térségben, kevesebb mint 2% pedig Közép-Ázsiában, Európában, Észak-Amerikában és Óceániában él.

Mi a helyzet Magyarországon?

Mivel Magyarország Európában fekszik, a fenti adatok alapján a szerencsésebb országok egyike. Hazánkban népszámlálási adatok szerint az analfabéták százalékos aránya mindössze 1-2%-ra tehető.

A funkcionális analfabetizmus problémája

Fontos tudni, hogy az analfabetizmust annak jellege szerint négyféle típusba sorolják. Elsődleges analfabetizmusról akkor beszélünk, ha egy ember nem tanult meg sem írni, sem olvasni. A másodlagos analfabetizmus fedi azt az analfabetizmust, amikor egy ember megtanult írni és olvasni, de ezeket az ismereteket elfelejtette. A félanalfabetizmus azt jelenti, hogy egy ember nagyon nehezen, de valamilyen szinten tud írni és olvasni, felismer betűket, de nem mindegyiket. Végül a funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy egy ember tud olvasni, de annak ellenére, hogy képes kibetűzni a szavakat, azok jelentését nem érti meg.

Az utóbbi eset lényegében azt jelenti, hogy egy hétköznapi bolti blokk értelmezése sem sikerül az illető embernek, a bonyolultabb szövegek - akár egy újságcikké vagy szerződésé - megértésével pedig, hiába képes végigolvasni azokat, abszolút nem boldogul.

Ők, mivel saját tudtukkal és mások szemében is látszólag tudnak olvasni, értelmezni azonban nem tudják a szövegeket, sajnos könnyen megvezethetők, nehezen tudnak elhelyezkedni, és nap mint nap az élet különböző területein, ahol szövegértési készségre lenne szükség, nehézségekbe ütköznek. Magyarországon a lakosság 16-33%-a funkcionális analfabéta. A 2015-ös PISA-teszt a gyerekekre nézvést is vészjósló eredményt hozott: aszerint a 15 éves diákok egynegyede funkcionális analfabéta.

• analfabéta
• statisztika
• unesco
• Gyerek