Mikor viheti el, és mi van, ha nem hozza vissza a gyereket? Amit tudni kell a gyermekláthatásról
Az elvált szülők között nem mindig egyértelműek a láthatási jogok, ami félreértést, vitát szülhet.
Amikor egy pár gyereket vállal, nem sejthetik előre, hogyan alakul közös sorsuk. Könnyen lehet, hogy válásra kerül sor, és a felhőtlen boldogság a gyerek körül egyszeriben egy szörnyű huzavonába csaphat át: kihez kerüljön a gyerek, milyen jogok illetik a felügyeleti joggal rendelkező szülőt, mikor láthatja a gyereket a másik szülő, és mennyit?
A válás után sok szülőnek nem egyértelműek a határvonalak, saját és egymás jogai a gyermekláthatást illetően, és az ebből fakadó viták és feszültség nemcsak a szülőknek teszik nehezebbé a dolgát, de a gyereket is megviselik.
A félreértéseket tisztázandó, megkérdeztük dr. Osztrovics Lívia családjoggal is foglalkozó ügyvédet a leggyakoribb témákról.
Ettől függ, mikor viheti el a másik szülő a gyereket
A gyermekláthatást illetően két fő időszak különül el: a bírósági határozat előtti és az azutáni periódus. Természetesen adódik, hogy az utóbbiban válnak egyértelműbbé a jogok, a határvonalak, a szabályok, és, hogy a kezdeti időkben előfordulhatnak konfliktusok azt illetően, ki és mikor viszi el a gyereket.
- Mikor viheti el a másik szülő a gyereket attól a szülőtől, akivel a gyerek együtt él?
- Ha nincs még szabályozva bírósági ítéletben vagy bíróság által jóváhagyott végzésben, akkor elvileg bármikor.
A bármikor, amint a szakértő fogalmazott, frusztrálóan hangozhat sokak számára, és ez az időszak valóban próbatétel lehet. Óhatatlanul járhat vitákkal, sok egyezkedést igényelhet, ami nehéz, hisz a váló szülők között alapvetően lehet némi feszültség. Mégis, érdemes megpróbálni a gyerek érdekében higgadtan megegyezni, kinél mennyit lehet a gyerek. Miután megtörténik a bírósági szabályozás, a konfliktusmentes apa-anya viszony továbbra is kifizetődőbb lehet, nemcsak a gyerek lelki épsége miatt.
- Ha a szabályozás megvolt, akkor az abban foglaltak szerint történhet a láthatás, de a szabályozás maga konfliktus esetére és még súlyosabb esetben a végrehajtásban támpontként szolgál. Viszont, ha nincs konfliktus a szülők között, akkor szintén bármikor elviheti a gyereket a másik szülő - mondja dr. Osztrovics Lívia.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A leggyakoribb vitaalap, az idő
A bírósági szabályozás szemernyit sem csökkenti a szülői szeretetet és a vágyat az iránt, hogy továbbra is minél több közös időt tölthessen el szülő és gyermeke. Előfordul, hogy a másik fél megítélése szerint a szabályozás számára túl szűkre szabta a láthatási időt, így folyton áthágja azt.
- Mi történik, ha a másik szülő nem viszi vissza idejében, a megbeszéltek szerint a gyereket?
- Először is, keresni kell, és felhívni a figyelmét, hogy nem teheti azt, amit tesz. Ha nem találja a gondozó szülő, vagy ellenáll, akkor sajnos rendőrségen feljelentést kell tenni, majd a gyámhivatalnál is.
Olyan is előfordulhat, hogy a láthatási időn kívül, előzetes egyeztetés nélkül határoz úgy a másik szülő, hogy elviszi a gyereket. Mivel ez komoly konfliktusforrás, fontosnak tartottuk, hogy erre is kitérjünk egy kérdés erejéig.
- Mi történik, ha a másik szülő hirtelen ötlettől vezérelve, például felveszi a sulinál a gyereket, és a felügyeleti joggal rendelkező szülővel való egyeztetés nélkül elviszi?
- Egyfelől, a suliban jelezni kell, hogy balhés a kapcsolat a szülők között, és csak az viheti el, aki felügyeleti joggal rendelkezik. Ilyenkor az iskola felelősségre vonható, ha mégis a másik szülő csak úgy elviszi. Másfelől, a gond akkor kezdődik, ha a szülő nem haza, hanem saját magához viszi a gyereket.
A szabályok nem örök érvényűek
A bírósági határozat, az, kinél mennyit lehetnek a gyerekek, és mikor, nincs kőbe vésve. Noha aktuálisan betartandó, hacsak a szülők másként meg nem egyeznek, a szabályozás újratárgyalására is sor kerülhet igény szerint.
- Mi van akkor, ha a másik szülő szól a felügyeleti joggal rendelkezőnek, hogy nem a szabályozás szerinti időpontban akarja elvinni a gyereket?
- Abban az esetben, ha nem akkor akarja elvinni a gyereket a különélő szülő, amikorra ez szabályozva lett, vagy nem tudja, mert például a gyerek beteg, akkor ezt mindenképpen pótolni kell, méghozzá azonos időpontban, lehetőleg azonos formában. Ha például minden második hétvége az apáé, de valami miatt nem tudta elvinni a gyereket, és ezt jelezte is, ebben az esetben a következő hétvégén pótolják, és az azutáni hétvégén, amikor egyébként is nála lenne a gyerek, akkor megint elviheti. Ha nem tudnak megegyezni, akkor gyámhatósághoz kell fordulni, illetve a kapcsolattartás újraszabályozását kell kérni a bíróságtól.
- A bírósági szabályozás tehát újratárgyalható?
- A kapcsolattartás újraszabályozása természetesen lehetséges. A bíróság felé keresetet kell benyújtani, és alaposan indokolni, hogy miért kérjük mindezt, miért nem jó az eddigi állapot.
Nemet mondani a láthatásra
Bármennyire nehéz, mert a szülők között feszültség, esetleg sértődöttség, harag is lehet, a gyereket nem szabad megfosztani attól, hogy mindkét szülőjével időt töltsön el. Természetesen ez akkor igaz, ha a gyerek érdekei nem kívánják meg, hogy a felügyeleti joggal rendelkező szülő akadályt gördítsen ez elé, például a másik szülő időközben kialakult alkoholizmusa miatt. Ha a gyerek veszélyben lenne a másik szülőnél, ez esetben érdemes jelezni a problémát a gyámhatóságon, és újratárgyalást kell kérni.
Abban az esetben azonban, ha a másik szülő nem jelent veszélyt a gyerekre, a felügyeleti joggal rendelkező szülő nem mondhat nemet a láthatásra.
- Ha nem okkal mondana nemet a láthatásra, akkor nem teheti. Ez ennyire egyszerű. Ebben az esetben a különélő szülőnek kell a gyámhatósághoz fordulnia - mondja az ügyvéd.
Egyik szülőnek sincs tehát könnyű dolga, de, talán úgy jöhet ki mindenki a legjobban a helyzetből, és úgy sérülhet legkevesebbet a gyerek is, ha a szülők megpróbálnak feszültségükön felülemelkedni, és hatékonyan kommunikálni, hatékonyan bonyolítani a gyermekláthatást. Nem szabad feledni, a láthatás nem a szülőkről szól, hanem a gyerekről, akinek szüksége van rá, hogy anyjával és apjával is találkozzon, fenntartsa és ápolja kapcsolatát.
Amennyiben az egyeztetéssel mégis problémák vannak, jó segítség lehet egy mediátor, aki elsimíthatja, kiigazíthatja a szálakat, és segíthet kialakítani a szülők közötti gördülékeny rendszert.
Bababejelentő fotók
A feszültségben lévő szülőknek érdemes visszagondolni azokra az érzésekre, amiket akkor éltek meg, mikor kiderült, babájuk lesz. Ezek az ötletes bababejelentők segíthetnek felidézni a gyerek okozta közös örömet.
Így is el lehet mondani, babát várunk: fotón 8 a legkreatívabb bejelentésekből
Nézegess képeket!
Elolvasom