3+1 meglepő dolog a Mikulásról, amit sose hallottál

Az Északi-sarkon élő kedves, piros ruhás, hófehér szakállú öregúr minden év december hatodikán elindul rénszarvas vontatta szánjával, és világszerte megajándékozza a gyerekeket. Cukrot, csokoládét, gyümölcsöt rejt az ablakba kitett cipőkbe.

A Mikulás-nap hagyománya a Krisztus után 245-ben, Patara városában - Kis-Ázsiában - született Szent Miklós püspökkel köthető össze. A legenda szerint 52 évig volt püspök, és mindennapjait az emberek segítésének, a gyerekek tanításának szentelte. Már életében imákba foglalták a nevét, halála után pedig szentté avatták. Cikkünkből ennél többet is megtudhatsz róla, illetve a személye nyomán kialakult népszokásról.

Mit keres a csizma az ablakban?

Gyerekkorod óta magától értetődő dolog, hogy - ha máskor nem is - Mikulás napján biztosan kipucolod a csizmádat, bakancsodat, és kiteszed az ablakba. Felmerült már benned a kérdés, hogy vajon miért éppen az ablakba? Honnan ered a szokás?

A legenda szerint Szent Miklós püspök egy jeruzsálemi zarándokútról hazafelé betért Anatólia fővárosába, Myra városába. A házak között elhaladva megütötte a fülét egy elszegényedett nemesember panasza, aki hozomány híján nem tudta férjhez adni három eladósorban lévő lányát. Szent Miklós, hogy segítsen a családon, az egyházi vagyonból egy marék aranyat tett a házuk ablakába. Ezt három egymást követő napon vagy éven át egy alkalommal megismételte - az erre vonatkozó források nem egyértelműek. Így mentette meg a családot az anyagi összeomlástól, és innen ered a népszokás, hogy a gyerekek az ablakba helyezik a cipőjüket, várva, hogy a Mikulás őket is megajándékozza.

A Mikulás 168 centiméter magas

Szent Miklós püspök teste a dél-olaszországi Bari templomának egyik kriptájában nyugszik. 1953-ban a templom rekonstrukciós munkái során Luigi Martinon, a Bari Egyetem anatómusa exhumálta a maradványokat. Az ő vizsgálatai alapján 2003-ban Caroline Wilkinson, a Manchester Egyetem antropológusa egészen pontos adatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogyan is nézett ki az eredeti Mikulás.

A vizsgálatok szerint nem volt annyira barátságos a külseje, mint a mesékben megszokhattad. A valóságban Szent Miklós mindössze 168 centiméter magas volt, meglehetősen kemény, szögletes arcvonásokkal rendelkezett, az orra pedig törött volt.

A Mikulás rémisztő is lehet

A 18. század végén betiltották hazánkban a Mikulás-napot. Ennek oka a gyermekek ijesztgetése volt. A Mikulás ugyanis akkoriban nem egy mosolygós, pocakos, piros ruhás férfi képében járt falvakról falvakra.

Az 1700-as években inkább egy félelmetes, koromfekete, szarvas rém volt, aki láncot csörgetve nemcsak ajándékkal lepte meg a gyerekeket, hanem büntetett is.

A láncos Mikuláshoz sokféle eredetmonda köthető, a legtöbb jel azonban arra utal, hogy a rémisztő alak valójában nem egyezett Szent Miklós püspökkel - annak ellenére, hogy december hatodikán járta végig a falvakat. A történészek szerint ő Odin, germán főisten továbbélése volt. A mai gyerekeknek szerencsére már nem kell félniük tőle, hiszen a 19-20. századtól kezdve december hatodika egyértelműen a jóságos, nagy pocakú Mikulás napja, nem pedig a lánccsörgető rémé.

Hogy hívják a Mikulást?

• Amerikában és Kanadában: Santa Claus.
• Angliában: Father Christmas.
• Brazíliában és Peruban: Pap Noel.
• Oroszországban: Gyed Moroz.
• Marokkóban: Black Peter.
• Németországban: Weihnachtsmann, Nikolaus.

• ünnep
• mikulás
• történelem
• hagyomány
• Terasz