A Lyme-kór 7 előjele és kezelése

A betegség először 1975-ben ütötte fel a fejét az egyesült államokbeli Lyme városában, járványszerű ízületi megbetegedéseket okozva. A Lyme-kór az USA bizonyos államaiban még ma is jóval gyakrabban fordul elő, mint a világ más országaiban, ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé kellene komolyan venni a betegséget.

Turisták, figyelem!

A nyári és késő nyári hónapok kedveznek a leginkább a Lyme-kórnak, éppen azok, amelyek a legideálisabbak a természetben tett kirándulásokra és túrákra.

A betegséget terjesztő kullancsok a túrázók által kedvelt erdőkben, bokros-bozótos területeken és erdei tisztásokon, az aljnövényzetben, illetve a fák és bokrok levelein élnek, és fél vagy legfeljebb egy méteres magasságban lógva várják a táplálékukat.

A kullancsokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy nem mindegyik egyed terjeszt betegséget, ők ugyanis alapvetően nem hordozzák magukban a Lyme-kór kórokozóját. A megbetegedésért felelős borrelia burgdorferi már fertőzött állatok véréből kerül a kullancs szervezetébe, az ember pedig akkor van veszélyben, ha a fertőzött kullancs a bőrbe fúrva magát legalább 1-2 napig észrevétlen marad. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a kórokozó bejuthasson az ember vérkeringésébe.

Levertség, láz és ízületi fájdalmak - a tünetek

Ha a bőrbe fúródott fertőzött kullancsot nem veszik időben észre, akkor néhány nap elteltével a baktériumok a csípés helyén szaporodni, 3-32 nap elteltével pedig vándorolni kezdenek a szervezetben. A szaporodás időszakában semmilyen tünet nem jelentkezik, amely felhívná a figyelmet a baktériumok jelenlétére, éppen ezért a fertőzöttség megállapítása a betegség korai szakaszában igen nehéz. A Lyme-kórtünetei ugyanis három szakaszban jelentkeznek, az első a kórokozók vándorlásától számítható. A korai szakaszban a következő tünetek utalhatnak a fertőzöttségre:

• fáradtságérzet
• hidegrázás
• láz
• fejfájás
• tarkómerevség
• izom- és ízületi fájdalmak
• vándorfoltok.

Ez utóbbi elsőként a csípés helyén látható, később azonban a test más részein is megjelenhet. A vörös szélű folt akár 50 cm átmérőjűre is kiterjedhet, majd közepe lassan kifehéredik, de sem viszketéssel, sem különösebb fájdalommal nem jár. Sőt, bizonyos idő elteltével - az említett tünetek többségével egyetemben - nyomtalanul el is tűnik, azonban a fáradtság érzése akár hetekig fennállhat.

A betegség második szakaszára már súlyosabb tünetek jellemzőek, melyek közül a leggyakoribbak a fejfájás, a tarkómerevség, idegi fájdalom, ritkábban pedig szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom és az egyik arcfél ideiglenes bénulása.

Ha a betegséget a felismerés hiányában nem kezelik, az akár maradandó következményekkel is járhat. A Lyme-kór harmadik szakaszában ugyanis - amely egyébként akár évekkel később jelentkezik csak - az idegrendszeri zavarok mellett súlyos ízületi gyulladások alakulnak ki, amelyek elsősorban a térd ízületeit érintik. A gyulladás kevésbé fájdalmas, mint amennyire látványos és súlyos: a térdek megdagadnak, meleg tapintásúak, a térd mögött pedig ciszták alakulhatnak ki, amelyek megrepedése már jelentős fájdalmakat okoz.
A harmadik szakaszt is elérő, Lyme-kórban szenvedő betegek 10%-ánál az ízületi problémák maradandóak.

Ha időben észreveszik, jól kezelhető

A Lyme-kór kórokozóját a leggyakrabban a vérben található ellenanyagok mérésével igyekeznek azonosítani, a módszer azonban kevésbé megbízható, hiszen a kórokozó a betegség korai szakaszában gyakran nem kimutatható. A Lyme-kór pontos diagnózisának felállításához ezért a vérvizsgálat mellett a tünetek megléte is szükséges.

A betegség általában antibiotikumokkal jól kezelhető, ezt azonban a későbbi szövődmények elkerülése érdekében érdemes még a korai szakaszban elkezdeni. Súlyos idegrendszeri zavarok esetén intravénás antibiotikumkúrát is szoktak alkalmazni, mely akár több hétig is eltarthat.

• betegség
• fájdalom
• tünet
• baktérium
• kullancs
• lyme-kór
• kullancscsípés
• Életmód