Tragikus körülmények között halt meg a 25 éves versenyző

Roger Williamson mindössze 25 éves volt, amikor életét vesztette. Családja még mindig a pályabírókat okolja halála miatt.

A sportág eddigi utolsó versenyzőáldozata Ayrton Senna volt 1994-ben. Imolában a versenyt vezető Senna a Tamburello-kanyart nem vette be, hanem egyenesen a betonfalnak ütközött. Egy pillanatra látni lehetett, ahogyan a sárga sisak félrebillen. Sokan fellélegeztek, hogy Ayrton még él, azonban többet már nem mozdult. Voltak, akik már ekkor a legrosszabbra számítottak, és ez csak fokozódott, amikor az elszállítás után vérnyomok voltak a kavicságyon. Senna halálát a fejébe fúródó kerékfelfüggesztés okozta. Helikopterrel szállították kórházba, Bolognába, 18 óra 40 perckor halt meg. A baleset körülményei máig tisztázatlanok.

1982-ben Gilles Villeneuve a zolderi célegyenes utáni első kanyarból kijövet a levezető körén lévő Jochen Mass mögött találta magát. Mass előbb balra, aztán jobbra húzódva próbálta elengedni Villeneuve-öt, aki már az első kitérő mozdulatra reagált, így pont nekiment a már jobbra húzódó németnek. Villeneuve Ferrarijának jobb első kereke a March bal hátsó kerekéhez ütközött, amelynek következtében a Ferrari egy hátra szaltó után orral a földnek csapódott. Eközben Villeneuve ülésével együtt kirepült az autóból, és életét már nem tudták megmenteni.

Az 1973-as évadzáró Watkins Glen-i edzésen a 29 éves François Cevert is az életét vesztette. A pálya egyik szakaszán, ahol egy jobb-bal-jobbos kanyarkombináció található, Cevert autója kisodródott, és a jobb oldali szalagkorlátnak csapódott, majd többször átpördült, mielőtt a pálya másik oldalán elhelyezett védőkorlátnak csapódáskor darabjaira tört. Csapattársát és barátját, Stewartot ez annyira megrázta, hogy századik - utolsónak szánt - versenyén már el se indult, és visszavonult az F-1-től.

1994-ben Imolában az osztrák Roland Ratzenberger autójáról a kör megkezdése után, a Villeneuve-kanyarhoz érkezve az első szárny leszakadt. Ezután nyílegyenesen, 300 kilométer/óra körüli sebességgel a falnak csapódott. Roland nem mozdult, rögtön tudták, hogy nagy a baj. A mentőcsapatok pillanatokon belül a helyszínre érkeztek, de már a sisak levételekor látták, hogy esélye sincs a túlélésre a pilótának, aki erősen vérzett az orrán, száján és a fülén keresztül is. Az osztrák versenyző azonnal belehalt a csigolya- és koponyaalapi törésbe.