Kiköpött Superman! Christopher Reeve fia örökölte apja vonásait

Christopher Reeve kisebbik fia, a 17 éves Will nagyon hasonlít elhunyt édesapjára.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Christopher Reeve-re legalább két dolog miatt örökké emlékezni fog a világ mozirajongó közönsége.

Az egyik, hogy feledhetetlen alakítást nyújtott Supermanként, olyannyira, hogy a későbbi Superman-filmekben is hozzá hasonló arcberendezésű színészeket alkalmaztak, csak hogy felébresszék az emberekben a nosztalgiát.

Egész testére lebénult

A másik, hogy valódi szuperemberré vált, miután 1995-ben olyan súlyos lovasbaleset érte, hogy egész testére lebénult. Reeve ugyanis nem adta fel, szívósan küzdött azért, hogy - szembeszállva a lehetetlennel - talpra álljon, amiben felesége, Dana volt a segítőtársa.

Végül 2004 októberében, 52 éves korában adta fel szervezete a harcot, szeretett párja alig másfél évvel később követte - bár sosem dohányzott, tüdőrák vitte el.

Három árvát hagytak hátra

Sorsukat akkoriban az egész világ követte, ám azt már kevesebben vették észre, hogy a sztárpár három gyermeket hagyott maga után. Közös fiuk, William 1992-ben született.

Rajta kívül a színésznek volt két másik gyermeke is egy korábbi kapcsolatából: Matthew 1979-ben, Alexandra pedig 1983-ban jött világra. A fiatalok felnőttként is jó viszonyt ápolnak, ahogyan azt a szüleiktől látták, emellett mindannyian tevékenyen részt vesznek a Christopher & Dana Reeve Alapítvány munkájában.

Sztárok balesetei

Nézegess képeket!

Elolvasom

A jótékonysági szervezet célja, hogy kutatóik segítségével új módszereket fejlesszenek ki a bénulásban szenvedők életminőségének javítására, és hogy megkönnyítsék mindennapjaikat.

Ennek az alapítványnak a jótékonysági gáláját rendezték meg nemrégiben, ahol a mára 18 évessé serdült - és édesapjára egyre jobban hasonlító - Will is felszólalt.

- Számomra anya és apa azok az emberek voltak, akik megetették velem a brokkolit, és kikapcsolták a tévét, hogy inkább a házival foglalkozzam. Akkoriban még nem tudatosult bennem, hogy példaképként tekintek rájuk, de hősies küzdelmük tett azzá az emberré, aki most vagyok, és aki lenni szeretnék - mondta a hallgatóságnak a fiatalember.

Emellett felhívta a figyelmet arra, szerinte az a legfontosabb, hogy a hozzájuk hasonló családok próbálják a lehető legnormálisabban élni az életüket, mert ezzel könnyítik meg leginkább a bénult családtag mindennapjait - ahogy az náluk is történt.

Ezt is szeretjük