Furcsa morajlást hallottak a magyar hegyből

Az egykori vulkanikus aktivitás igencsak látványos a Balaton-felvidék tanúhegyei esetében, elég ránézni a vulkáni kúp formájú Szent György-hegyre vagy éppen a Badacsonyra. A képen előbbi látható. Ha kíváncsi vagy a hegy egyik legrejtélyesebb természeti jelenségére, kattints ide!

Az Északi-középhegység legnyugatibb tagja, a Börzsöny is vulkanikus eredetű, legmagasabb csúcsai az egykori ősvulkán kráterének peremén találhatók.

Egykor az Északi-középhegység egy másik tagját, a Cserhátot is vulkanikus aktivitás jellemezte.

Ugyanez igaz a Mátrára is, a hegységben több krátermaradványt is sikerült rekonstruálni. A képen az egyik legmagasabb csúcsáról, a Galyatetőről nyíló kilátás látható.

A Börzsönnyel rokon - a vulkáni aktivitás szempontjából is - a Visegrádi-hegység is.

A Zempléni-hegység esetében is lehet vulkánosságról beszélni, azonban ez fiatalabb eredetű, mint az Északi-középhegység már említett tagjai esetében. A képen a Sólyom-bérc látható.

Bár nem valószínű, hogy Magyarország inaktív vulkánjai valaha is kitörnének, Harangi Szabolcs vulkanológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője korábban azt nyilatkozta az Origónak, hogy, ha a Kárpát-medence viszonylatában gondolkodunk, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy nem lesz több kitörés. Az Északi-középhegység vulkáni vonulatának folytatásaként is definiált, erdélyi Csomád-hegységben található Szent Anna-tó alatt például még lehet kőzetolvadék.