Csodakutat ásott udvarában egy tiszasülyi férfi: a gyógyhatású iszapra véletlen találtak rá
A csodakút rövid időn belül odavonzotta a területre a környék lakosait.

Tiszasüly nyitó
beauty and style
Top olvasott cikkek

A kolopi iszap története egészen 1892-93-ig nyúlik vissza, amikor a Tiszasülyön élő Végess Sándor egy kutat ásatott birtokára, hogy állatai itatására vizet nyerhessen. Az így feltörő víz erősen kénes szagú volt, és jószágai is majd kicsattantak az egészségtől, miután rendszeresen ittak belőle.

Hamar híre ment a vidéken a tiszasülyi csodakútnak, aminek értékes vizét már nem csak az állatok használták, hanem a gyomorpanaszoktól szenvedő környék lakosai is kortyoltak belőle, remélve, hogy meggyógyulnak tőle. A sikerektől felbuzdulva Végess Sándor saját költségére megvizsgáltatta a csodás hatású vizet.

A kolopi kénes gyógyvíz

Dr. Lengyel Béla tanár kapta meg a mintát, aki gyors válaszlevélben hamar igazolta a helyi lakosok és a birtokos hipotézisét, miszerint a kútból nyert víz valóban gyógyerejű, mi több, egyenesen az „orvosi ásványvizek között van a helye".

Tiszasüly jó

Egy idő után Végess Sándor észrevette, hogy különös, kékes színű iszap jelent meg a kút alján. Kíváncsiságától vezérelve még kettő kutat ásatott, így a legelső, Mária-kút mellett már az Irma- és az Emma-kút is a rendelkezésére állt. A harmadikból vett mintát dr. Hankó Vilmos vegyésznek küldte el, aki elemzései során ezeket a sorokat vetette papírra: „..a kolopi iszap összetételre nézve a leghíresebb vasas-kénes iszapok közé tartozik, melyhez hasonlót az országban még nem ismertek (...) Ez az iszap összetételénél fogva európai viszonylatban a pöstyéni és a fangói (olasz) iszap után a harmadik helyet foglalja el."

Pár év múlva, a 90-es évek végére már országos, sőt világhírnévre tett szert a gyógyiszap és a gyógyvíz, előbbiből külföldre, Japánba, Angliába, Németországba és Svédországba is importáltak. A népszerűség hatására a család úgy döntött, fürdőt építtett a birtokra.

Elsősorban nem az anyagiak miatt, hanem szerették volna, hogy minél többen részesülhessenek a csodás iszap gyógyerejéből. 150 szobás fogadót húztak fel, amihez még egy postahivatal is tartozott. Összesen húsz kádban élvezhették a látogatók a fürdőt, és négy darab nagyobb betonmedencében is úszhattak. Az olcsóság, kényelem, gyógyulás szellemében működtették a létesítményt.

A gyógyfürdő végjátéka

Az első világháború azonban nyomott hagyott a területen, és a Vöröskereszt a hadisérültek ápolására kisegítő kórháznak nevezte ki. Végül a háború viszontagságai közben feldúlták az egész létesítményt, a Végess családnak el kellett menekülnie.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az első világháború után, 1930-ban a család ismét működésbe hozta a fürdőt. Nagyon sokan hálásak voltak érte, köztük a Gellért fürdő üzemeltetői is, akik az 1920-as évek óta napjainkig használják a kolopi iszapot gyógyászati célokra. Amikor a második világháború kitört, akkor ismét katonák állomásoztak a területen, de a fürdő utolsó koporsószögét az államosítás verte be, amikor is köztulajdonba vették. A birtok egyetlen örököse hadifogságban volt, miután hazatért, segédmunkásként dolgozhatott az iszap kitermelésében.

1951-ben a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások kezelésébe került, majd 1968-ban gyógyiszappá minősítették a kolopi gyógyiszapot. Köszvénynél, az ízületek és a gerinc idült megbetegedéseinél és sportsérülések kezelésénél alkalmazzák. Kisebb kiszerelésben akár otthoni használatra is megvehető.

Tiszasüly

Ma már csak ez és a területen magányosan álló, sérült betonkád emlékeztet a hajdani virágzó fürdőre. Többször próbálták újra felépíteni, de eddig nem jártak sikerrel. A kolopi gyógyvíz történetét Barabás Imre és Garamvölgyi-Dankó Erika geológusok tárták fel.

10 kénes gyógyfürdő itthon

A kén a porcok épülését támogatja, mozgásszervi panaszok esetén csökken az aránya a szervezetben. A fürdőkúrák is sokat segíthetnek ilyenkor az állapoton.

(Cikken belüli képek forrása:  Indafotó/paragabikabugyihusztár, borító- és ajánlóképek forrása: Indafotó/Templomok.)

Ezt is szeretjük