Erdély Holt-tengerének is nevezik: a gyönyörű Medve-tó a világ legnagyobb heliotermikus tava

Erdély páratlan természeti kincse a fenyvesekkel körülölelt Medve-tó, ami nemcsak gyönyörű környezetéről, hanem gyógyhatásáról is ismert.

Ráadásul 2019-ben hivatalosan is elismerték, hogy ez a világ legnagyobb heliotermikus tava. Nem csoda, hogy évről évre egyre többen keresik fel, hogy megmártózzanak benne, vagy csak sétáljanak egyet a környékén. 

Kiterített medvebőrre emlékeztet

A különleges, 4 hektáron elterülő Medve-tó (románul Lacul Ursu) Maros megyében, Szovátán található. A város a Székely-Sóvidék központja, sószikláiról és sóstavairól ismert, európai hírű üdülőhely. A környéken pihenni vágyók számára Szováta legnagyobb tava, a Medve-tó az egyik legvonzóbb célpont. 

A tó 1875-ben jött létre, amikor a heves esőzéseknek köszönhetően beszakadt a sóhegy, és az így kialakuló medencében lassanként összegyűlt a patakok vize. A tavat eleinte Illyés-tónak nevezték, Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos után, aki sokat tett a város fejlesztéséért, és felismerte a tóban rejlő turisztikai lehetőségeket is. 1910 után már leginkább Medve-tóként hivatkoztak a vízre, mert alakjában kiterített medvebőrre hasonlít. 

A világ legnagyobb heliotermikus tava

Kialakulásakor a tó vize gyakran elérte a 70 Celsius-fokot is, ez viszont napjainkban már nem jellemző, általában 30-40 fokokat mérnek benne. A tó középső rétegei az úgynevezett heliotermikus hatásnak köszönhetően melegebbek, mint az alsó vagy a felszíni rétegek. Ez a jelenség csak a sóstavakban figyelhető meg.

A Medve-tó sótartalma a felszíntől lefelé haladva folyamatosan nő, a tó tetején pedig a belefolyó édesvíz egy vékony réteget alkot, ami üvegházhatást eredményez, megakadályozva a víz kihűlését. A napsütés felmelegíti a sűrűbb alsó réteget, ami nem tud feláramlani a felszínre. A jelenséget Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész tanulmányozta 1898 és 1901 között. 

A sok fürdőző miatt viszont a felszíni, hidegebb édesvíz rendszeresen összekeveredik a sóssal, így a tó hőmérséklete is csökken. Emiatt kétszer három órában maximálták a Medve-tóban való fürdés időtartamát. Ám a hőmérséklet csökkenése nem csak a strandolóknak köszönhető, a beömlő édesvíz mennyiségének megfogyatkozása is szerepet játszik benne. A tó vize egyébként a tengerekénél is jóval sósabb.

Virágzó gyógyturizmus 

Az üdülővárosban a Medve-tavon kívül öt további sós, valamint két édesvizű tó található. A gyógyulni vágyókat többek között balneo- és hidroterápia várja, a túrázók a környező erdőkben kalandozhatnak.

A Medve-tó iszapjának és vizének is gyógyhatást tulajdonítanak, reumatikus panaszokra és a meddőségi problémák kezelésére is ajánlják. A gyógyulásban, feltöltődésben minden bizonnyal a friss levegő és a csodás természeti környezet is szerepet játszik. Népszerű látványosság a 2016-ban megnyitott kilátó, amelynek tetejéről belátni a várost, valamint a tó melletti és a városban épült ortodox templom.

10 mesebeli falucska Erdélyben

Erdélyben a turistakedvenc vidékek mellett szép számmal akadnak olyan települések, melyekről csak ritkán esik szó. A tündérszép, tömbmagyar kalotaszegi, csángó vagy gyimesi falvak pedig méltán lehetnek úti célok egy erdélyi kiránduláson, azonnal megdobbantja az utazók szívét az itteni élet.

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Getty Images Hungary, Indafotó/Gomba68)

• erdély
• gyógyvíz
• medve-tó
• szováta
• Utazás