6 híres magyar szerencsehozó szobor - Mutatjuk, mit kell rajtuk megfogni

Kucs Béla Fekvő nő című alkotása a miskolci egyetemisták gúnyolódásának állandó céltáblája volt. Például nemcsak pajzán dalok és versek szóltak a szoborról, de sminket és ruhákat is kapott. A Kőkatának vagy Kőböskének becézett szoborhoz vizsgaidőszakban jártak ki sokat a diákok, ugyanis azt tartották, szerencsét hozni megfogni a bal mellét.

A névtelen krónikaíró emlékére állított Anonymus szobornak is megvan a maga legendája. Miközben a komor alak szépen lassan megsötétült, addig a szobor kezében lévő toll mit sem vesztett csillogásából. Ez köszönhető annak, hogy sokan a szerencse reményében járnak a Városligetbe a szoborhoz, sőt, a művészek úgy tartják, a toll az alkotói - főként írói - válságot is képes elűzni.

A Korsós nő  ismerős lehet az Abigél című filmből, ám csak kevesen tudják, hogy a szobrot a forgatáshoz egy V. kerületi ház belső udvarából kölcsönözték, ahova később visszakerült. A film rajongóinak azonban nem kerülte el a figyelmét a szobor, így sokan a történetnek megfelelően kívánságleveleiket a korsóba dugdossák, noha Szabó Magda elismerte, hogy a legenda saját találmánya volt.

A Kálvin tér aluljárójában található repedés és a mellette ülő cica Illés Gyula alkotása. A kompozícióból a babonás járókelők figyelmét a macska és annak is a farka kelti fel, melynek megtapogatásától szerencsét remélnek.

A győri csónakos szobra Paulikovics Iván alkotása, eredeti címe a Nosztalgia egy letűnt életkor után. Az evezőshöz szívesen ugranak be a gyerekek a csónakba játszani, míg mások csak addig másznak fel a talapzatra, hogy gyorsan megsimítsák a szobor fényesre tapogatott nemi szervét, mely a legendák szerint szerencsét hoz.

Ugyan ma már a magyar határokon kívül fekszik, ez a Munkács városában található szobor is méltán nevezhető magyarnak, hiszen a helyiek egyik kedvenc kéményseprőjéről, Tóth Bertalanról mintázták. Berci bácsi szobrán a kéményseprő fénylő gombja hoz szerencsét, ám sokan a mellette álló macskát is megsimogatják.