Itt törhet ki vulkán legközelebb Magyarországhoz: elpusztulna a Szent Anna-tó

A Csomád-hegység vulkáni kráterében fekvő Szent Anna-tó a Mohos Természetvédelmi Terület része a szomszédságában található másik kráterrel, a Mohos-tőzegláppal együtt.

A tudósok szerint itt működött utoljára vulkán a Kárpát-medencében, 30 ezer évvel ezelőtt a területet még aktív vulkanikus tevékenység jellemezte, az utolsó kitörésre pedig körülbelül 29 ezer évvel ezelőtt kerülhetett sor, mely geológiai szempontból viszonylag közeli múltnak számít.

A főként a csapadékmennyiség által táplált, tölcsér alakú tómeder a megfigyelések szerint folyamatosan töltődik fel, emellett a növényzet is terjed, így előfordulhat, hogy idővel a Mohos-tőzegláp sorsára jut, egykor ugyanis utóbbi is egy tó volt. A képen a láp látható.

A Csomád-hegység a geológusok szerint egykor hasonló, robbanásos kitöréseket produkálhatott, mint a világ egyik leghíresebb, egyúttal leghírhedtebb tűzhányója, a Vezúv.

A legendák szerint sem kevésbé izgalmas a tó eredete, úgy tartják ugyanis, egy átoknak köszönhető létrejötte. Egykor két dölyfös fivér élt itt, akik versengtek egymással, egy idő után azon, ki tud különb paripákat a hintója elé fogatni. Ekkor az egyik fivér a környék legszebb lányait fogta a hintó elé, mikor azonban ők nem tudták azt elhúzni, ostorral ütötte meg közülük kétszer is az elsőt, Annát. Anna ekkor megátkozta a férfit, azt kívánta, süllyedjen itt minden a föld alá.

A férfi vára össze is omlott, süllyedni kezdett, majd tó alakult ki a helyén. A leányok hattyúvá válva úsztak a partra, majd visszaváltozva hazatértek falvaikba, kivéve Annát, aki kápolnát épített a parton, és itt maradt imádkozni.

Bár a legenda valóságalapja kétséges, a tó partján valóban áll egy kápolna. Úgy tartják, aki itt imádkozik, és azt kívánja, még biztosan visszatér ide élete során.