Ne az allergiáról szóljon a nyár! (x)

A világ népességének nagyjából 10-30 százalékát érinti az allergiás nátha vagy ismertebb nevén szénanátha. Bár gyógymód nincs rá, a panaszok kordában tartása nagyon is lehetséges.

Szénanátha ellen
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Tüsszögés, köhögés, viszketés (főleg a szemnél, szájnál, toroknál, illetve a bőrön), orrfolyás, orrdugulás, fejfájás, bőrkiütés, vörössé váló, megduzzadt szem - csak néhány azok közül az enyhén szólva is kellemetlen tünetek közül, amelyek alaposan megkeseríthetik a szénanáthások életét.  

Harc a „betolakodók” ellen 

Magának az immunfolyamatnak alapvető célja az, hogy a bejutó idegen anyagokat eltávolítsa a szervezetből. A pollenek által kiváltott immunreakció, ami a fentebb felsorolt tüneteket is okozza, esetenként a szükségesnél nagyobb mértékű lehet. A panaszok nem sokkal a levegőben lévő apró részecskéknek, az úgynevezett allergéneknek való kitettséget követően jelentkeznek. Az allergének a legtöbb ember számára ártalmatlanok. A szénanáthásoknál az immunrendszer betolakodóként azonosítja azokat, és a védekezési folyamat részeként természetes vegyi anyagokat - közte például hisztamint - bocsát a véráramba.  

A szénanáthának két típusát különböztetjük meg. Az egyik szezonálisan jelentkezik; tavasszal, nyáron és ősszel - vagyis a fák és növények pollenszórásának időszakában - szenvednek a legjobban az érintettek. A másiknál egész évben folyamatosan vagy az év bármely szakában tapasztalhatóak a tünetek, amelyek megjelenéséért leggyakrabban a poratka, a háziállatok szőre vagy a penész tehető felelőssé.  

A gyerekek sem „védettek” 

Fontos kiemelni, hogy a szénanátha nemcsak felnőtteknél, hanem gyerekeknél és serdülőknél is kialakulhat - előbbiek 20, utóbbiak 30 százaléka érintett. A szezonális szénanátha egyébként általában csak 6 éves kor után jelentkezik, az év egy adott időszakához nem kötődő szénanátha pedig inkább a fiatalabb gyerekeknél fordul elő.  

Apropó, előfordulás: a szénanátha nagyobb valószínűséggel alakul ki azoknál, akiknél asztma vagy atópiás ekcéma áll fent, illetve akiknek a családjában már megjelent a betegség. Ismert emellett néhány olyan külső tényező is, amely kiválthatja vagy súlyosbíthatja a szénanáthát, így a cigarettafüst, a különféle vegyi anyagok, a hideg, a szél, a légszennyezés vagy a parfümök. 

Az odafigyelés önmagában ritkán elég 

Bár a szénanáthával való együttélést nagyban megkönnyítheti, ha igyekszünk elkerülni az irritáló anyagokat - például olyan életmódbeli változtatások segítségével, mint pollenszezonban a gyakori hajmosás vagy a kora reggelre időzített szellőztetés -, az odafigyelés önmagában ritkán elég. Ráadásul, valljuk be őszintén, képtelenség százszázalékosan elszigetelni magunkat a tüneteket okozó allergénektől. Annak érdekében tehát, hogy jó legyen a közérzetünk, érdemes valamilyen allergia elleni szert is alkalmazni. 

Az egyik legkorszerűbb antihisztamin 

A panaszokat leggyakrabban antihisztamin-tartalmú készítményekkel kezelik, amelyek úgy hatnak, hogy blokkolják az allergiás reakciókért felelős hisztamin receptorához való kötődését. A vény nélkül kapható Zilola*, amelynek hatóanyaga a levocetirizine, az egyik legkorszerűbb, új generációs antihisztamin: már egy órán belül csillapítja a virágpollen, a házipor, az állatszőr és egyéb allergének okozta allergiás tüneteket. Segít megszüntetni az orrdugulást, orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést és a bőrkiütéseket is. 6 éves kortól már adható, így gyerekek számára is ideális választás lehet. Nagy előnye továbbá, hogy a korábbi első generációs antihisztaminokhoz képest kevésbé okoz fáradtságot, álmosságot, és 24 órás hatása révén akár napi egy szem is elegendő belőle.  

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Felhasznált források

Document ID: KEDP/DAER5L, Lezárás dátuma: 2022.05.30.

Ezt is szeretjük