A furcsa kráter képére mindenki rákattint: senki nem érti, mi a fene lehet az

A kráterszerű forma a természetben a vulkáni tevékenységhez kapcsolódik, ám jelen esetben ezt a formációt emberi kéz alkotta. Noha az írországi Sky Garden furcsa külsejével inkább olyasminek tűnik, mint amit földönkívüliek, ősi civilizációk vagy megmagyarázhatatlan történések hoznának létre, itt nem erről van szó.

Az óriási projekt külseje az interneten is sokakban kíváncsiságot ébresztett, hiszen egyáltalán nem könnyű elsőre ránézésre megtippelni, hogy az építmény mégis milyen célt szolgál. 

Az írországi Sky Garden

A Sky Garden Crater egy tájépítészeti kompozíció, azaz egy nagyra nőtt művészi munka, melyet egy amerikai alkotó, James Turrell álmodott meg. A minimalista kertként is emlegetett kráter Írországban, Cork megyében található, funkciója pedig a természet csendes szemlélése. 

A helyszínt bárki felkeresheti, ám maga az élmény a befelé fordulásról és az elmélyedésről szól, nem a szelfizésről és a zajos fecsegésről. A meditálni vágyó turisták éppen ezért kedvelik annyira ezt a természethez közeli, egyszerű, mégis figyelmet megragadó alkotást.

James Turrell az 1960-as évek kaliforniai konceptualista művészeitől merített ötleteket, akik nem egy-egy tárgyat próbáltak alkotni, hanem komplett tereket rendeztek be izgalmas optikai hatások elérése érdekében. 

Az írországi Sky Garden installációja is ezt az elvet követi a táj formáit tudatosan használva. Az alkotást felkeresők először a krátert körbeölelő fákkal találkoznak, majd egy sötét járatba jutnak. Ebből egy, a születést szimbolizáló élmény kilépni az üres térbe. A feltáruló fény és az égbolt optimizmussal tölti fel a 13 méteres mélyedés alján álló szemlélőt.

Míg a kőboltozat a születéskor bejárt utat képezi le, addig a liget és a tó egy hosszú, méhszerű struktúra része, melyből egy meredek út vezet ki a néma, nyílt térbe. A belső, ovális területre érve a látogató szinte eltörpül az 50 méterszer 25 méteres ürességben. A kráter alján, középen található kőlap az obszervatórium centruma. Ide kell hanyatt feküdni, hogy a csillagok vagy a nappali égbolt szépsége betöltse a látómezőt. A perifériás látásban ekkor körben, határként jelenik meg a falak teteje, mely a művész saját értelmezésében az ég végtelenségét és változatosságát hozza közelebb. 

James Turrell az egyik legelismertebb amerikai tájművész, aki szívesen használja a tereket a fény manipulálására. Az írországi krátert az alkotó egyik mesterművének tartják, mely kifejezően egybesűríti az egyszerű dolgok szépségét és a konstrukció komplexitását. A mű minden elemét szándékosan természetes hatásra törekedve készítették el, ám a precízen illeszkedő formák igazán harmonikussá teszik a helyet.

A délutáni és az éjszakai órákban a látogatók számára tökéletes nyugalom biztosított. Ilyenkor maximum kis csoportok, de inkább csak párok vagy egyedül érkező látogatók mehetnek be. A művész saját bevallása szerint egyszerre pontosan két szemlélődővel tervezett. 

A természet piramisai

Míg az emberi alkotások szabályos formákra törekednek, addig a természet vad szabadsággal teremt. Mégsem mindig lehet első pillantásra eldönteni, emberi munkáról vagy természeti képződményről van-e szó. Ez a helyzet a következő piramisokkal is.

• európa kincsei
• írország
• furcsa
• művészet
• csillagok
• optikai illúzió
• optimizmus
• természeti csoda
• Utazás