A cigánykirálynő palotája ma is különleges hely: Esther Faa Blythe rezidenciája egyáltalán nem fényűző

Esther Faa Blythe palotája a mai napig megtekinthető Skóciában.

cigánypalota nyitó
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A skót történelemből több dinasztia is felderenghet, legalábbis a Stewartok neve biztosan, de azt már kevesebben tudják, hogy a 16. század első felében egy híres roma uralkodócsalád is letelepedett a felföldön.

Antropológusok szerint a cigányság bevándorlása több hullámban zajlott. Közülük sokan az 1700-as évekre Kirk Yetholm aprócska településén horgonyoztak le, ahova kisebb palotát is felhúztak uralkodóiknak. Ugyan az 1970-es évektől kezdve a cigány megnevezést felváltotta a roma kifejezés, a skót történelem ezen időszakára hivatkozva cigánykirálynőkről és cigánykirályokról beszélünk. 

Kirk Yetholm cigánykirálynője

A Skóciában élt dinasztia cigánykirály titulusát az elmúlt ötszáz év alatt különböző emberekhez társították. Örökölhették a címet, de megszerezhették vagy igényelhették is. Legtöbbször a királyság mindössze egy kisebb csoportra korlátozódott, de olykor még nemzetközileg is elismerték.

Kirk Yetholm.
Kirk Yetholm.

A skót-angol határ közelében elterülő Kirk Yetholm városa legalább négy évszázadon keresztül a roma vándorok székhelye volt, köztük is kiemelkedően sokan éltek ott a Faa család tagjai közül, akiket először egy 1540-ből származó forrásban említettek meg. 1800-ra már több mint száz roma élt a városkában, kereskedelemmel foglalkoztak, bádogosmunkákat, edényfoltozásokat végeztek. 

Esther Faa Blythe, cigánykirálynő palotája.
Esther Faa Blythe, cigánykirálynő palotája.

A területen lévő visszafogott, mindössze egyszobás palotát Esther Faa Blythe cigánykirálynőnek építették. Ő volt a lánya Charles Blythe királynak. Férjét, John Rutherfordot börtönbe zárták lopás miatt, és ugyan Esther Faa Blythe maga sem volt szeplőtlen, eszes és tiszteletet parancsoló nő volt.

Esther Faa Blythe uralkodása

Édesapja 1861-es halálával nyerte el a Yetholm-cigányok királynője címet, amiért puszta kézzel meg kellett küzdenie saját húgával. A régi uradalmi házat megtarthatta kis testvére, neki pedig újat építettek, egy sima, akkor még borostyánnal borított, fehér színű házat. A korabeli látogatók visszaemlékezései alapján két kard is lógott a bejárat fölött, amik közül az egyiket az 1513-as floddeni csatában forgatták.

A terület népszerűsége nőttön nőtt a turisták körében a cigánykirálynő vendégszeretete miatt, minden látogatóval méltányosan bánt. A roma mini birodalom utolsó királyát, Esther Faa Blythe fiát, Charles Faa Blythe-t 1898-ban koronázták meg. Ekkor a híres cigánypalotát felújították, és a díszes ceremóniára egyes források szerint 10 ezren érkeztek. Az újdonsült király felavatására világraszóló ünnepséget, körmenetet rendeztek, ami rengeteg látogatót vonzott Kirk Yetholmba, híre messzi tájakra is eljutott.

Esther Faa Blythe és fia, Charles Faa Blythe.
Esther Faa Blythe és fia, Charles Faa Blythe.

Az utolsó király 15 évig élt a rezidencián, 1902-ben bekövetkezett halála után már nem koronáztak meg több cigánykirálynőt, és királyt sem itt. Emlékük a mai napig él a helyi dialektusban, és történeteik is fennmaradtak, melyek szájról szájra terjednek tovább.

A skót cigánypalota

A már 12 éve magántulajdonban lévő házat akár ki is lehet venni napokra, de a tulajdonosok főleg pároknak javasolják az ott-tartózkodást kis mérete miatt. Akárhogy is, különös hangulata, és érdekes története egyaránt sokakat vonz a területre, olyannyira, hogy szinte minden nyáron telt házas heteik vannak.

A cikk az ajánló után folytatódik

A Skócia fővárosától, Edinburghtól körülbelül másfél óra alatt megközelíthető hely környezetében különböző érdekességek tekinthetőek meg. Mivel a természet szívében alapították a kis helyiséget, gyönyörű kirándulóhelyekre lehet barangolni innen, de a település impozáns fekete bazaltból épült templomát vagy a méretes határon álló Jelzőkövet is érdemes megnézni.

Kik azok a Gábor-cigányok?

A Gábor-cigányok ma is szigorú hagyományok szerint élnek, és jellegzetes népviseletben járnak az utcákon.

Kik azok a Gábor-cigányok? Szigorúan őrzik a hagyományaikat a mindennapokban is

A Gábor-cigányok ma is szigorú hagyományok szerint élnek, és jellegzetes népviseletben járnak az utcákon.

Elolvasom

(Cikken belüli képek forrása: James Denham / geograph CC BY-SA 2.0, Skóciai történetek / Facebook, pinterest, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük