Elképesztő dologra bukkantak a föld alatt: erre senki sem számított!
Csak a véletlennek köszönhető a hihetetlen felfedezés.

sirok
Ez is érdekelhet

Megmenti a napot a Huawei nőknek fejlesztett okosórája (x)

Az otthonodnak is jár a tündöklés - Így ragyoghat vegyszermentesen a lakás (x)

Ez egy kritikus pillanat (x)

Mazel Tov: Emberek, ételek, élmények - Kalandozás a közel-keleti gasztronómia világában (x)

Olcsóbb szoftverek a Black Friday után: az Office is jó áron kapható (x)

Füst és égés nélkül (x)

Punkromantika az Újszínházban - Fenegyerekek a vasfüggöny mögött (x)

beauty and style

Fókuszban a burgundi ajkak: egyszerű téli smink minden alkalomra »

Hat dolog, ami a szemhéj felpuffadását okozhatja: egészen hétköznapi dolgok is állhatnak a háttérben »

India aranya a ghí: így használd a szépségápolásban »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Egy egykor több mint száz sírt rejtő nekropoliszt tártak fel a Jézus születésének közelében Bethlehemben, Ciszjordániában. A legrégebbi sírok mintegy négyezer évesek lehetnek.

A sírokat rejtő nekropolisz

A temetkezési helyet még 2013 tavaszán találták meg egy ipari park építése közben. Néhány sírt 2014-ben feltárt az illetékes palesztin hatóság, majd 2015-ben egy olasz-palesztin kutatócsapat mérte fel a nekropoliszt, tervet készítve a jövőbeli feltáráshoz - adta hírül a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Több mint száz sírt rejtett

A régészek szerint a temetkezési hely mintegy három hektáron terül el, és eredetileg több mint száz sír kaphatott helyet itt Kr. e. 2200 és 650 között. A hegyoldalon elterülő nekropolisz - amely a Kalet al-Dzsama neve kapta - valószínűleg egy olyan közeli, nagyobb méretű település, város temetőjeként szolgálhatott, amelynek pontos fekvése még ismeretlen.

Lorenzo Nigro, a római Sapienza Egyetem professzora a Vicino Oriente című szaklapban írt cikkében úgy fogalmazott: a temetkezési helyen előkerült leletek arra utalnak, hogy egy gazdag, kereskedelmi útvonalakhoz kapcsolattal bíró település volt a közelben. A korból származó forrásokban utalás található egy Bet-Lehem nevű településre, amely errefelé volt, ugyanakkor nem feltétlen azonos a későbbi, ma is ismert Betlehemmel.

"A temetkezések tipikus darabjai a finoman kivitelezett, éles hastörésű edények, a keskenyvállú edények és korsók kihajló peremmel, kiöntőcsöves mécsesek, nagyméretű és szépen megmunkált kánaánita korsók kettő vagy négy fogantyúval, valamint a bronzkések és lándzsahegyek is" - fogalmazott.

Noha a nekropoliszt részben tönkretette az építkezés és a fosztogatás, a régészek legalább 30 sírt azonosítottak. A kutatócsoport a Sapienza Egyetem által kiadott Vicino Oriente című lapban publikált másik tanulmánya szerint leginkább egy vagy több sziklába vájt kamrával rendelkező aknasírok találhatóak itt, és úgy tűnik, hogy az építők a hegyoldalban fekvő természetes üregeket nagyobbítottak meg.

Az egyik sírban egy férfi, egy nő és egy gyermek maradványait is megtalálták, akiket két bronzkéssel és többféle kerámiával temettek el. A kutatók szerint a sír a középső bronzkorból származhat, több mint 3500 évvel ezelőttről. Egy másik helyi sír egy kerámiamécsessel együtt eltemetett, csaknem teljes férficsontvázat rejtett, a tudósok szerint ez a sír még korábbi, négyezer éves lehet.

Szintén érdekes az a sír, amelyben egyiptomihoz hasonló szkarabeusz-amuletteket találtak. A régészek úgy vélik, lehetséges, hogy nem Egyiptomból importálták az amuletteket - amelyeket egyébként aranyból vagy bronzból formált gyűrűkre erősítve hordhattak tulajdonosaik -, hanem helyben készítették. Lorenzo Nigro szerint az amulettek az egyiptomi 13. dinasztia (Kr. e. 1802-1640) korából származhatnak.

Betlehem napjainkban

A temetkezési hely használatát Kr. e. 650 körül szüntették be - írja cikkében Lorenzo Nigro, megjegyezve, hogy a Betlehem elnevezés ezután több évszázadra szinte teljesen eltűnt a korabeli forrásokból, és csupán Krisztus időszakában bukkant fel újra.

"Úgy tűnik, válság sújthatta a várost" - fogalmaz Lorenzo Nigro. Noha nem tudni, pontosan mi történhetett, a kutató szerint az asszír és a babiloni birodalom több hódító hadjáratot is indított a térségben ebben az időszakban. Ezeknek a katonai vállalkozásoknak a történetei a biblikus irodalomban is helyet kaptak.

Képek forrása: www.ancient-origins.net, www.realmofhistory.com

Ezt is szeretjük