Gyerekként rabolták el a magyar nőt, de 10 év rabszolgaság után jóra fordult sorsa: Sass Flóra Afrika felfedezője lett

Sass Flóra élettörténete kész kalandregény. Hosszú út vezetett odáig, hogy a Háromszék vidékén született kislányból Lady Florence Baker és Afrika egyik legjelesebb kutatója, felfedezője lett.

Habár élete megpróbáltatásokkal indult, sorsa végül jóra fordult, különös körülmények között talált rá a szerelem, ami aztán fantasztikus kalandok sorát is magával hozta. 

Nemesi család lányából rabszolga

Sass Flóra születésének időpontjáról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint 1841. augusztus 6-án született, mások szerint viszont egy évvel később látta meg a napvilágot Erdélyben, Háromszék vidékén. Családja, amely az 1700-as évek elején nyert nemesi kiváltságot, Kecskemétről származott, és az ország különböző részein telepedett le. Szegény kislány még tízéves sem volt, amikor 1848-ban szüleit és fivérét meggyilkolták a magyarok ellen felbujtott oláh parasztok. Ő úgy úszta meg ép bőrrel, hogy oláh dajkája a magáénak vallva megmentette.

Egy örmény családhoz került, ahol a családfő őrnagyként harcolt Bem seregében az erdélyi hadjárat alatt. A szabadságharc bukása után a família menekülni kényszerült, Flóra pedig az akkor még az Oszmán Birodalomhoz tartozó Vidinben eltűnt, és rabszolgasorba került. Ez a város, ami ma már Bulgária része, arról is híres, hogy 1849-ben Kossuth Lajos itt írta meg „vidini levélként” ismert üzenetét, amelyben Görgei Artúrt tette felelőssé a bukásért. Hogy pontosan ki adta el Sass Flórát, és kinek a rabszolgája volt tíz évig, nem tisztázott. Egyes értesülések szerint egy örmény rabszolgakereskedő rabolta el.

Sass Flóra tíz évig volt rabszolga, 1859 januárjában Samuel White Baker angol mérnök megvásárolta, majd feleségül is vette a lányt.

Samuel White Baker 1821-ben született Londonban, gazdag család sarjaként. 21 éves korában megházasodott, Mauritius szigetén, majd Ceylonban mintagazdaságokat alapított. Négy gyermeke is született, ám amikor felesége 1855-ben sárgalázban meghalt, visszatért Londonba. A Dunát a Fekete-tengerrel összekötő vasútvonal építésén kezdett el dolgozni, a Balkánra utazott, Pesten is sok időt eltöltött. Vidin városában ellátogatott az illegális rabszolgapiacra, ahol egyből felkeltette az érdeklődését a gyönyörű Sass Flóra. Bármennyire is furcsán kezdődött a kapcsolat, ők ketten számos kalandot éltek át együtt, és hűségesek maradtak egymáshoz.

 Nílusi kalandozások

Baker a nősülés után Afrikában kívánt vadászni, ám tudomására jutott, hogy honfitársai épp a Nílus forrását kutatják. Elhatározta, hogy saját költségén, újdonsült asszonyával csatlakozik a felderítőkhöz. 1861. április 15-én el is indultak felfelé a Níluson Kairóból. Az utazás kihívásokkal teli volt, kísérőik többször fel is lázadtak az embertelen körülmények miatt, majdnem végeztek is velük, ám az asszony nyugodtan és türelmesen lépett fel, valószínűleg az ő lélekjelenlétének köszönhető, hogy sikerült rendezni a nézeteltéréseket. A házaspár 1864. március 14-én egy addig ismeretlen, óriási tóhoz érkezett, amelyben a férfi a Nílus második forrását vélte felfedezni. Az elsőt, a Tana-tavat az 1770-es évek elején érte el James Bruce, skót utazó.

A tavat Viktória királynő férje után Albertnek keresztelték. Magasztos pillanat volt, hiszen úgy hitték, egy óriási rejtélyt sikerült megoldaniuk, amely már Néró kora óta izgatta az embereket. Állításukat viszont másfél évtizeddel később megcáfolták, amikor is Henry Morton Stanley rájött, hogy az Albert-tavat egy délebbre fekvő állóvíz táplálja, így arra kell keresni a folyó forrását. A Nílusnak két fő forrásága van, a Fehér-Nílus és a Kék-Nílus, amelyek a Nagy-Tavakból és a Tana-tóból szedődnek össze.

A tó közelében lévő Murchison-vízesést is a házaspár nevezte el, méghozzá a Királyi Földrajzi Társaság elnökéről. Ernest Hemingway egyébként a vízesés környékén zuhant le repülővel 1954-ben.

A házaspár 1864 novemberében ünnepelt felfedezőként érkezett Londonba, ahol a Királyi Földrajzi Társaság tudósai úgy fogadták őket, mint akik a kor legnagyobb tudományos problémájára nyújtottak magyarázatot. Viktória királynő Bakert lovaggá ütötte, azonban feleségéről rossz véleménnyel volt. Fia, a walesi herceg nem győzte bizonygatni Lady Baker érdemeit, kiemelve finom modorát, kiegyensúlyozottságát és feltétlen hűségét is. 

Myadue – Hajnalcsillag

A pár a herceg kérésére 1889-ben újra útra kelt, méghozzá azért, mert Anglia szerette volna uralma alá vonni a Szudántól délre fekvő afrikai királyságokat. A küldetés része lett volna a rabszolgaság megszüntetése is, ez azonban nem sikerült. A bennszülöttek Flórának a Myadue, azaz Hajnalcsillag nevet adták szőke hajkoronája miatt, amely elvarázsolta őket.

Hazatérve a dél-angliai Devonshire-ben telepedtek le. Baker 1893-ban hunyt el, felesége 1916-ban. Kapcsolatukat jól jellemzik Baker sorai: 

- A múlt álomnak tűnt. Valóban a Nílus forrásaitól jövök? Nem, ez nem volt álom! Előttem ül egy tanú: még fiatal arc, de bronzszínű, mint az araboké, a perzselő nap barnította meg. Fáradalmaktól, betegségektől megviselt teremtés, gondoktól árnyékolt szem - zarándokutam odaadó társa, akinek az elért eredményeket és az életemet köszönhetem: a feleségem.

Habár a Nílus második forrásával kapcsolatban tévedtek, Sass Flórát és Samuel Bakert ma is Afrika legnagyobb felfedezői között tartja számon a tudománytörténet. 

Képeken a hely, ahol kettészakadt Afrika: tele van különös képződményekkel

A Nagy-hasadékvölgy igazán különleges képződménye a Földnek, hiszen afrikai és ázsiai lemezek távolodásánál jött létre. Az Afrikai- és a Szomáliai-lemez mozgása hat rá a legközvetlenebbül. A hasadék napról napra nő, és azt jósolják, hogy évmilliók múlva Kelet-Afrika teljesen leválhat az emberiség bölcsőjeként is emlegetett kontinensről.

(Borítókép forrása: Wikipédia/Henry Maull, Jebulon, részlet. Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• afrika
• felfedezés
• nílus
• házasság
• vízesés
• tó
• Utazás