Rejtélyes körökre bukkantak Magyarországon

A kutatók feltételezése szerint közösségi szertartások helyszínei lehettek, de többnyire még ma is rejtély, hogy pontosan milyen célt szolgálhattak azok az esetenként több száz méter átmérőjű, egy vagy több árokból álló őskori körárokrendszerek, melyek Zala megyei lelőhelyei nemzetközi mércével is jelentősek.

A keszthelyi Balatoni Múzeum és további négy intézmény szakemberei 2011-ben alakítottak kutatócsoportot a csaknem hétezer évvel ezelőtt keletkezett körárkok vizsgálatára.

Nemzetközi szinten is jelentős felfedezés

Ezekből a több méter széles és hasonlóan mély, egy vagy több, koncentrikusan elrendezett körökből 150-200 ismert Európában. Zala megyében eddig hat lelőhelyet határoltak be, ezek között található Közép-Európa egyik legkorábbi és legkésőbbi építménye is. Az utóbbi időben egy új, európai szinten is jelentősnek tűnő zalai lelőhely került a listára.

Milyen célt szolgálhattak a rejtélyes körárkok?

Az a legvalószínűbb feltételezés, hogy a körárkok többféle funkciót is betölthettek, de elsősorban szakrális célokat szolgáltak. Nincs definíció a meghatározásukra, de vannak közös elemeik, illetve elvek, amelyek alapján készültek.

Ezek a körárkok kizárólag egy időszakban, vagyis az időszámításunk előtti ötödik évezred első harmadában épültek. Ez Magyarországon az újkőkor kései szakaszának felel meg. Jellemzően földből, esetleg fából készült hidakon át lehetett megközelíteni az építmény belsejét. A hidak a megközelítőleg az égtájak felé néző kapukon vezettek át. Az árkokat belülről többnyire sűrű cölöpsorral is körbevették.

A harminctól akár háromszáz métert is közelítő átmérőjű, sok ember összehangolt munkájával készült árkok középponti körében csak nagyon ritkán álltak épületek, nagyságuk alapján azok is valószínűleg közösségi, szakrális célokat szolgálhattak, nem lakóépületek voltak.

A körárkok sem a lakott településeken álltak, azoktól egyértelműen elkülönültek. Az árkokban égetett agyagból készült, jól kidolgozott, festett állat- és emberfigurákat találtak, de állati és emberi csontok, apró oltárok is előfordulnak a több méteres árkok mélyén. Ezek olyan leletek, melyek elsősorban rituális cselekvésekhez kapcsolhatók.

A legújabb felfedezés

Még nem publikálták, hogy Bezeréd határában leltek rá egy újabb körárokra, melyet geomágneses felméréssel határoltak körül.

Az már most látható, hogy az őskor óta gyakorlatilag nem volt megbolygatva ez a 150 méter átmérőjű terület, és ennek köszönhetően rendkívül jól kirajzolódtak az alaprajzok, az árkokhoz tartozó cölöpfalak nyomai.

Kiállításon is láthatók lesznek az eredmények

A közeljövőben két kiállításon is láthatók majd a rejtélyes körárkokkal kapcsolatos kutatások és feltárások eddigi eredményei. Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban a jövő év tavaszán az elmúlt tíz év zalai régészeti leleteit láthatja majd a közönség, a bajai Türr István Múzeumban pedig A fény régészete címmel újkőkori és bronzkori, illetve néprajzi anyagokat állítanak majd ki, köztük a neolitikus körárkok csillagászati vonatkozásait éppen a zalai eredményekre alapozva mutatják be.

A képek illusztrációk.

• utazási hírek
• régészet
• lelet
• történelmi látnivalók
• Utazás