Vérfagyasztó dolog történt az Őrségben - Átok miatt süllyedt el a templom a mocsárban

A szalafői öregek állítólag látták még a keresztjét is.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A nyugat-magyarországi Őrség, illetve az azzal szomszédos Vendvidék mesébe illő dimbes-dombos, vadregényes táján és aprócska falvain a természet és az ember harmonikus kapcsolata rajzolódik ki. Az idillnek azonban meglehetősen furcsa színezetet adnak a környéken elterjedt legendák.

A hét dombra épült Szalafő és a parányi Orfalu között található hazánk egyik legjelentősebb védett természeti értéke, a Fekete-tó, amely azonban több szempontból sem számít hagyományos tónak. A nehezen megközelíthető állóvíz inkább lápnak nevezhető, azonban a háborítatlan terület állat- és növényvilága valóságos kuriózum: temérdek egyéb faj mellett otthont ad a húsevő kereklevelű harmatfűnek, és rendszeresen költenek itt a fokozottan védett fekete gólyák is.

Az ingoványos vidék kialakulása az utolsó jégkorszak utáni melegedő, de még hűvös klímához köthető. Az ilyen régi mocsarak többsége már eltűnt az országban, az éghajlatváltozások pedig a Fekete-tavat is veszélyeztetik, ami a Zala folyó legfontosabb táplálója. A feneketlennek vélt környékhez azonban számos tragédia és legenda kapcsolódik.

Az elsüllyedt templom

A legismertebb monda szerint a lápos tó helyén egykor egy templom állt. Az egyik karácsonyon azonban az éjféli mise visszafordíthatatlan tragédiába torkollott. Egy szolgálólány ugyanis hiába igyekezett bármennyire, szégyenszemre elkésett a szentmiséről, emiatt pedig annyira dühbe gurult, hogy átkozódva azt kívánta, bárcsak azonnal elsüllyedne a templom.

A templomot a következő pillanatban el is nyelte a föld, a helyén pedig egy tó fakadt. Azt mondják, hogy azóta minden karácsonykor, pontban éjfélkor harangszó hallatszik a mélyből, sőt, egyesek szerint a régi öregek még a templom keresztjét is látni vélték.

Jeges levegő árad a hegyből 

Tudtad, hogy létezik egy hely a Balaton mellett, ahol nyáron is fagy van? Ismerd meg a különös barlangot!

Rejtélyes jégbarlang a Balatonnál

Nézegess képeket!

Elolvasom

Könnyben áztatott vidék

A Fekete-tó helyén álló templomról tanúskodik egy másik legenda is, amelyben azonban nem egy éjféli miséről esik szó, hanem egy flancos esküvőről. Történt ugyanis, hogy egy szegény szalafői lány beleszeretett egy gazdag fiúba. A vagyonos család azonban ellenezte frigyüket, a szülői akarat miatt ezért szerelmük nem teljesülhetett be, a fiú pedig végül kénytelen volt egy rangban hozzá illő lányt választani.

A pénztelen lány a házasságkötés napján kétségbeesetten sírni kezdett, könnyei patakká változva elárasztották a vidéket, a templom pedig elsüllyedt a mocsárban, harangja a szóbeszéd szerint máig megkondul néha. Az innen eredő Zala folyó egészen a Balatonig elvitte az őrségi tragédia hírét és bánatát.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Balatonban felbukkanó tehenek

Egyes mondák szerint a Fekete-tó nemcsak a Zala folyó által kapcsolódik a Balatonba, hanem a föld alatt is rejtélyes összeköttetésben állnak. Egy pásztor ugyanis, nem ismerve a különös erővel bíró helyet, a környéken békésen legeltette teheneit. Az ingovány azonban hirtelen elragadta a csordát, és úgy tűnt, az nyom nélkül a semmibe is veszett.

A csontjaik és körmeik azonban összezsugorodva a Balatonban bukkantak fel, ezeket ma tévesen balatoni kecskekörmöknek szokás nevezni. Bár legendák tömkelege ismeretes a környékről, a mocsaras víz valóban rengeteg állat és ember életét kioltotta hajdanán, a nedvesebb évszakokban. 

Mivel a nem mindennapi lápos tó vidéke nyaranta részben kiszáradt, mára a jelentős mértékű emberi pusztítás miatt fokozottan védett területnek számít, 1990-ben pedig körbe is kerítették, azóta csak engedéllyel és kísérővel látogatható.

Ezt is szeretjük