Hány méter oldaltávolságot kell tartani a kerékpárostól előzésnél? Sokan nem tudják, mi szerepel a KRESZ-ben
A kerékpáros előzésére vonatkozó oldaltávolságról is rendelkezik a KRESZ, ám nem pontos megjelöléssel.

GettyImages-157682117
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A megfelelő és biztonságos oldaltávolság meghagyásával számos súlyos baleset megelőzhető lenne az utakon, a veszélyes manőverek ugyanis akár életveszélyes sérüléshez is vezetnek, ha azzal a járművezető egy kerékpárost elsodor, vagy az útpadkához szorít.

Bár az mára egyértelművé vált, hogy szükséges lenne a KRESZ-ben meghatározni egy kötelező minimális távolságot az előzéseket illetően, ez jelenleg még nem történt meg, csak tankönyvi javaslatokra támaszkodhatnak a közlekedők.

Oldaltávolság a KRESZ-ben

A javaslatok alapján lakott területen belül egy, azon kívül másfél métert érdemes meghagyni egy kerékpáros előzésénél, ám tévedés, hogy hivatalos formában rögzítve lenne ez a szám. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, közismertebb nevén a KRESZ egyelőre csupán annyit mond ki, hogy „előzni abban az esetben szabad, ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani.”

A másfél méteres távolság onnan került a köztudatba, hogy világszerte egyre több kerékpáros-szervezet emeli fel a hangját a biztonságos közlekedés érdekében, így Magyarországra is elért ez az egyébként nagyon fontos üzenet. Az Aktív Magyarország egy emlékezetes videóval is kampányolt a távolságtartás mellett, Gál Kristóf alezredes, az ORFK szóvivője és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője főszereplésével.

Bár többen felhívták azóta a figyelmet arra, hogy a KRESZ tehát semmi konkrét megkötést nem tartalmaz, az autós megítélésére bízza a megfelelő oldaltávolság meghatározását egy adott közlekedési szituációban, abban sokan egyetértenek, hogy amennyiben a helyzet és az út szélessége lehetővé teszi, érdemes törekedni az egy-másfél méterre a biztonság érdekében.

Ezt a távolságot azért is érdemes betartani, mivel a két keréken közlekedők haladási vonala bizonytalanabb lehet, picit módosulhat egy nagy kátyú vagy úttesten levő tárgy kikerülése miatt. Amelyik akadályon az autós egy zöttyenéssel és némi mérgelődéssel áthajt, az egy kerékpárosnak azonnali defektet vagy elesést is jelenthet. Az egyensúlyozás miatt ráadásul természetes is némi oldalirányú mozgás, különösen szeles időben.

A cikk az ajánló után folytatódik

Nem szabad elfeledkezni a szívóhatásról sem: ha az előzés közben a bringáshoz túl közel halad el a nagyobb autó, kamion vagy busz, a nyomáskülönbség kizökkentheti, maga felé vonzhatja, és elsodorhatja az illetőt. Különösen veszélyes ez nagyobb sebesség mellett.

A fentiek természetesen nem mentik fel a kerékpárost, akinek ugyanúgy körültekintően kell irányítania a járművét, és akire ugyanúgy vonatkozik a jobbra tartási kötelezettség, ám egy biztos: a figyelmetlenségből eredő vagy szándékos centizésből következő balesetekben szinte mindig a kerékpáros a kiszolgáltatottabb fél, aki súlyos sérüléseket szerezhet egy átgondolatlan manővert követően.

Centizés az utakon

Az általunk megkérdezett rendszeresen kerékpározók nagy része találkozott már a centizés jelenségével, ami akár életveszélyes szituációt is teremthet pillanatok alatt. Elmondták véleményüket a jelenségről.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük