Nemzeti parkok a karantén idején

Míg az emberek karanténba zárkózva várták a koronavírus-járvány elcsendesedését, a természetben egy percre sem állt meg az élet: valóságos csodák történtek a nemzeti parkokban az elmúlt hónapok során.

Volt, ahol az új élet csodája aranyozta be a mindennapokat, máshol sosem látott felfedezések kerültek napvilágra, ám az biztos, hogy a kapuikat lassan újranyitó parkokba érdemes lesz ellátogatni a jövőben. Mutatunk néhányat az országból.

Csodák a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán több alkalommal is beszámolt arról, hogy mennyi csodás új élettel bővült a védett park világa tavasszal, miközben az ember karanténba zárkózva töltötte mindennapjait. 

Az élet csodája több alkalommal megmutatkozott az elmúlt hónapokban a Hortobágyon: a rackajuhok után vadlócsikók, vadnyulak és egy keselyűfióka születéséről is hírt adott a park.

Megérkeztek többek között a gulipánok, a fehér és fekete gólyák, visszatértek a búbos bankák az igazgatósághoz tartozó térségekbe, arról nem is beszélve, hogy a nemzeti parki fogadó terek is tovább épültek-szépültek, várva az újranyitást.

Túzokok násztánca a Kiskunságon

A Kiskunsági Nemzeti Parkban a hazánkba visszaérkező szalakóták, a mocsári teknősök és még megannyi állat élvezi a tavaszt, a leglátványosabb jelenség mégis egyértelműen a túzokdürgés a gyepvilágban. A puszta legnagyobb madarainak násztáncáról a Filmdzsungel által készített fotókat is közzétették a park Facebook-oldalán.

Az elmúlt időszak fontos eseménye a nemzeti parkban, hogy az Őrjeg és szőlőhegyeinek térsége natúrpark címet kapott, ezzel a natúrparkok száma 16-ra nőtt Magyarországon.

Élő fosszíliák a Duna szigetén

A Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területe is bővült március végén, méghozzá a Süttői-szigettel és a Táttól Esztergomig húzódó hármas szigetcsoporttal: a Táti-szigettel, a Körtvélyes-szigettel és Nyáros-szigettel. A Táti-szigeten ráadásul egy ősi, 250-300 millió éve változatlan formában létező faj példányait is felfedezték, a tavaszi pajzsosrákot, melyet élő fosszíliának is neveznek.

A park nemrégiben hírt adott arról is, hogy a barlangkutatók a Csobánka melletti Dinó-rejtekben új, eddig ismeretlen járatokat tártak fel, a felfedezések által pedig 100 méteres mélységgel a Pilis harmadik legmélyebb barlangja lett.

A nemzeti park több alkalommal buzdított kicsiket és nagyokat is a ház körüli környezet felfedezésére és védelmére, majd egy közös, otthoni madármegfigyelésre hívta az embereket, kezdeményezésükre szép számmal érkeztek is be a madárfotók rigócsaládról, meggyvágóról, királykáról és a kert megannyi szép lakójáról.

Élet a Balaton-felvidéken

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságához tartozó térségek állatvilága is tovább bővült, hiszen a születések mellett hazaérkeztek a füsti fecskék, a gólyák, új élettel telt meg a tavat körülölelő vidék. 

A nemzeti park dolgozói beszámoltak arról is, amikor a Kis-Balatonnál egy szárnysérült fiatal rétisas ápolását végezték: megható látni, ahogy a hatalmas állat nyugodtan rábízza magát megmentőire.

A válogatásunkban szereplő és azokon kívüli nemzeti parkok egyes fogadóterületei is kinyitják fokozatosan a kapuikat a látogatók előtt, ám az aktuálisan érvényben levő szabályozást, a belépés pontos feltételeit és a részleteket a Facebook-oldalaikról és a weboldalaikról tudhatod meg.

Történetek a Madármentő Állomásról

A mályi madármentők munkájának legszebb része a gyógyult állatok visszaengedése a természetbe.

(Borító- és ajánlókép: Pixabay/Tomas Orth.)