Ékszerdoboz a szomszédban - Ezért utazz el tavasszal Nagyváradra
Nagyvárad nincs messze, és tökéletes úti cél tavaszra.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ha azt hallod egy városról, hogy igazi ékszerdoboz, akkor valószínűleg Svájc vagy Ausztria jut eszedbe, pedig ennél közelebb is van olyan hely, amire bőven ráillik ez a kedves kis jelző. A magyar határtól tíz kilométerre lévő Nagyvárad tökéletes tavaszi úti cél mindenkinek. Lehet pihenni, várost nézni, sétálni a folyóparton és wellnessezni is. Akit picit is elvarázsol az építészet, vagy szereti a szecessziót, annak kötelező ellátogatni ide, mert egy egyszerű séta alkalmával is olyan csodákat lehet látni, amit kevés helyen. Igaz, nagyon sok épület leromlott állapotban van, de ez az egész városnak kölcsönöz valami különleges, mégis vonzó hangulatot. 15 éve jártam itt utoljára, és nagyon sok a változás, teljesen másképp emlékeztem a városra. A legtöbb épület felújítása jól sikerült, a régi nagy híd viszont hiányzik.
A századforduló pezsgő irodalmi és sajtóélete is sok nyomot hagyott a városon, elég csak arra gondolni, hogy abban a szobában is meg lehet szállni az Astoria hotelben, amiben Ady Endre lakott, de Lédáéba is beköltözhetsz egy kis időre. Ide akár két napra is érdemes kiugrani, de azt javasoljuk, hogy minimum egy hosszú hétvégét szánjatok rá, olyan sok a látnivaló.
Nagyvárad gyalogosan is tökéletesen bejárható, de azért érdemes felpattanni a villamosokra is, sokféle van belőlük, van, amelyik jó régi, igazi élmény. A belvárosban mondhatni minden út a képen látható főtérre vezet. Itt fel lehet menni a tűzoltótoronyba is, ahonnan csodaszép kilátás nyílik a városra.
A Fekete sas-palota a város egyik legrégebbi épülete, nemrég újították fel, a majolikaminták rajta egészen elképesztőek. Most olyan, mintha újonnan építették volna, pár év patina szerintem jót fog tenni neki. Be is lehet sétálni, kávézók és csodás üvegkupola várnak odabent.
Nagyváradban nekem nem az ikonikus épületek tetszettek, hanem az apró részletek. A szecesszió egyik gyöngyszeme a város, akkoriban nemcsak a funkció volt a fontos, a házfalakon burjánzanak a minták, még az esőcsatorna is díszes tetőt kap, az erkélyek mintájában pedig könnyen el lehet veszni.
Egész érdekes dolgokra lehet bukkanni, ez az épület egy kapualjban bújik meg, valamiféle klubnak használhatták, most a jobb sorsára vár egy panelház árnyékában. Az ilyen látványért csak egyszerűen el kell indulni, és sétálni az utcákon céltalanul, sok hasonlót lehet találni.
Tavasszal és nyáron a folyóparton sétálni szinte kötelező. Kedves kis sétaút vezet a Sebes-Körös mindkét partján, van, ahol egészen közel a folyóhoz. Pár, szinte vízre épült étteremben meg is lehet ebédelni.
A helyi Astoria szálló. Gyönyörűen felújították kívül-belül. Bár a díszes szobák stílusa távol áll tőlem, de pár éjszakát izgalmas eltölteni a múlt századira fazonírozott ágyban és bútorok közt.
Az utazáson a Nagyváradi Turisztikai Hivatal jóvoltából vettünk részt.
