Mesevilág a föld mélyén

Miskolcon húzódik Európa leghosszabb főutcája, itt emelték az ország első magyar nyelvű kőszínházát, híres emellett operafesztiváljáról, nem utolsósorban pedig egyedülálló föld alatti látványosságáról, utánozhatatlan hangulatot árasztó, romantikus barlangfürdőjéről is. Ha pár óra erejéig hódolni akartok a romantikának, mielőbb keressétek fel, csak úgy, mint utána a város többi nevezetességét.

Barlangfürdő a mesevilágban

Miskolcon kihagyhatatlan látványosság a Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdő. Aki netán egy aggteleki séta után mártózik meg a gyógyvízben, az felidézheti a csodás barlangvilágban látottakat.

A vendégek pompás mészkőképződményekkel a fejük felett, visszhangzó barlangüregek, sárkányfejekből zubogó vízsugarak között úszkálhatnak, fürdőzhetnek, masszíroztathatják testüket.

A forrásvíz már a 16. századtól ismert, a 150 méter hosszú mészkőbarlangot viszont csak 1936-ban fedezték és tárták fel a kutatók.

A fürdő végül 1941-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A tavi fürdőt 1969-ben lebontották, és az úgynevezett kagyló váltotta fel: egy betonkagyló magasodik még ma is a szabadtéri medence fölé.

Az ezredfordulón nagyszabású felújítási munkálatokba kezdtek itt, ennek eredménye a jelenleg látogatható fürdőrész.

Ám a fejlesztéseknek még nincs vége, így a már most is lenyűgöző barlangfürdő tovább bővül és szépül a közeljövőben.

A fürdőbe lépve ma egy 14x14 méteres impozáns, oszlopokkal körülvett, átriumszerű előcsarnokba jutsz, melynek közepén szoborral díszített szökőkút látható. A hat méter átmérőjű színes üvegkupola nyitható és zárható.

Az évszázadok óta ismert és Európában egyedülálló barlangfürdő gyógyító vize - mely gazdag káliumban, kalciumban, magnéziumban és nátriumban - javallt szívműködési zavarok, érbetegségek, vérnyomásproblémák és keringési zavarok ellen. Természetesen a tapolcai barlangfürdő a makkegészségeseknek is csábító úti cél.

Kihagyhatatlan látnivalók a városban

Világhírű templomok

A város jelentős építészeti emléke a 13-14. századi templom helyén épült 15. századi gótikus avasi református templom, melynek mennyezetét az 1700-as években festett fakazettákkal borították. Az 1980-as évek közepén megkezdődött a belváros nagyszabású rekonstrukciója is. A millecentenárium alkalmából avatták fel Varga Éva szoborkompozícióját a Kossuth utcában, valamint Jószay Zsolt Szent István-szobrát.

A város egyik legnevesebb épülete a magyar ortodox templom, melynek építését 1785-ben kezdték el, copf stílusban. A templom belső terének ékessége az oltárt a templomtértől elválasztó késő barokk ikonosztáz, mely Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb ilyen jellegű műemléke. A 16 méter magas képfalat összesen 87 ikon ékesíti.

Régészeti múzeum és huszártorony

A legrégebbi világi épületben - Papszer utca 1. - a 16. század közepétől iskola működött, ma a Herman Ottó Múzeum egyik épületeként várja látogatóit. Az igen sokrétű régészeti-helytörténeti múzeum legértékesebb gyűjteménye a 17 ezer darabból álló ásványtár. Az épület nevezetessége az úgynevezett huszártorony is, mely annak idején az óraközi szünetet jelző harangocska lakhelye volt.

Egy színészdinasztia nyomában

A város épületeinek sorából kiemelendő a Miskolci Nemzeti Színház, mely Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza volt. Az 1823-ban épült színház 1843-ban leégett, a mai, második színházat 1857-ben avatták fel, és igazgatója Latabár Endre volt.

A színészdinasztia ősi kriptája - csakúgy, mint Déryné sírja - Miskolcon található. Az első színház területén ma egyedülálló színháztörténeti és színészmúzeum működik.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült.