Nem csak a neve különleges: a 300 fő lakta Mese Erdély egyik gyöngyszeme

Brassó megye északi határán található a gyönyörű nevű Mese falu, Kőhalomtól 9 kilométerre, Segesvártól 30 kilométerre. A mindössze 300 fős település valóban egy igazi mesefalu: páratlan fekvése mellett bájos látnivalóival is rászolgált a csodálatra.

A kis falut még az erdélyi szászok alapították, egyébként tőlük ered a neve is, amely eredetileg Messendorf, majd Meschenderf lett, tehát valójában nem a magyar mese szavunkból származik. Az 1300-as években említették először a települést írásban, majd a kerci apátság része lett. Érdekesség, hogy ez az egyetlen falu a környéken, amely megtartotta eredeti német nevét.

Mese látnivalói

A falu legszebb, valóban mesébe illő látnivalója különleges, román, majd kora gótikus stílusban épült erődtemploma, mely a reformáció idején a lakosság átkeresztelkedésével együtt a lutheránus vallás helyszíne lett az addigi római-katolikus helyett. A templom eredetileg faragatlan terméskőből épült, később többször felújították.

A templomtorony később védelmi funkciót is kapott, mintegy bástyává emelték. Eredeti boltozatából ma már csak néhány zárókő maradt meg, ezeket esküre emelt kéz és rozetta díszíti. 

Az erődítmény anyagából készült a helyi iskola is. A templom belsejében barokk festményeket, oltárt, harangtornyot is megcsodálhatnak a látogatók, az épület közelében pedig egy Rond, Tanzplatz, vagyis egy tánctér létesült.

Idilli hangulat, de egyre kevesebb szász

Mese a 20. század első felében még szász többségű falu volt, ez a dominancia először a második világháborút követő emigráció idején csappant meg, majd a Ceaușescu-diktatúra idején ért véget, amikor is a német ajkú nemzetiségűeket Németországba száműzték, ekkor a falu lakossága jelentősen lecsökkent, a lakosság román és cigány többségű lett, egyre kevesebb erdélyi szásszal és magyarral. 

A községben egyébként a kedvező éghajlatnak köszönhetően szőlőt is termesztettek, a borospincékben nagy élet folyt, ám a filoxérajárványt követően az ültetvényeket felváltották a gyümölcsösök, így a szilvás-, a körtés- és az almáskertek.

A faluban az idilli hangulatot és a viszonylagos rejtettséget kedvelik legjobban az utazók, a környező turistaparadicsomokhoz képest kevesen ismerik a helyet, igaz, kevesebb a szálláshely is. Az elvarázsolt miliőt egy legenda is erősíti: a monda szerint a szomszédos Kazkes nevű hegyen egy gonosz szellem lakik, a kísértet pedig azokra vadászik, akik éjszaka a hegyre merészkednek. A hegyes-völgyes területen azért néhány kisebb túrát ennek ellenére is érdemes tenni.

Gyönyörű erdélyi falucskák

Erdély minden évszakban olyan, mint egy valóra vált tündérmese, tele apró, eldugott kis falvakkal, amelyek csábítanak a felfedezésre.

(Képek: Flickr/Tiberiu Ghita, Wikipedia/Crisghe.)

• erdély
• falusi turizmus
• erdély látnivalói
• európa
• románia
• falu
• Utazás