Egy öngyilkos nő árnyéka jelenik meg a magyar hegyen esténként - A jelenséget sokan ma is látni vélik

Ismerd meg a történetét!

Dia


                        	A siroki vár története a honfoglalás előtti időre nyúlik vissza. A nagy múltú építmény több viharos időszakot túlélt, de nem csak a történelem nagy eseményei köthetők falaihoz. Vérfagyasztó legendája szerint Kompolti Gizella várúrnő apja halála után gyászt fogadott. Szíve csak akkor telt meg szerelemmel, amikor hét vitéz érkezett a várba. Ekkor még senki sem sejtette a tragédiát.

A siroki vár története a honfoglalás előtti időre nyúlik vissza. A nagy múltú építmény több viharos időszakot túlélt, de nem csak a történelem nagy eseményei köthetők falaihoz. Vérfagyasztó legendája szerint Kompolti Gizella várúrnő apja halála után gyászt fogadott. Szíve csak akkor telt meg szerelemmel, amikor hét vitéz érkezett a várba. Ekkor még senki sem sejtette a tragédiát.

Fotó: Indafotó/gabbi

Dia


                        	Gizella beleszeretett az egyik délceg férfiba, akire a többi vitéz féltékeny lett. Elhatározták, hogy egy mámoros hajnalban megküzdenek a lányért, győztes pedig az lesz, aki utolsóként talpon marad. Az összetűzésben a nő szerelme is meghalt, mire Gizella bosszúból leszúrta az utolsó életben maradt férfit, végül ő is a mélybe vetette magát. Sokan máig látni vélnek hajnalban egy árnyat, ami lezuhan a bástyáról, és másik hét alak követi.

Gizella beleszeretett az egyik délceg férfiba, akire a többi vitéz féltékeny lett. Elhatározták, hogy egy mámoros hajnalban megküzdenek a lányért, győztes pedig az lesz, aki utolsóként talpon marad. Az összetűzésben a nő szerelme is meghalt, mire Gizella bosszúból leszúrta az utolsó életben maradt férfit, végül ő is a mélybe vetette magát. Sokan máig látni vélnek hajnalban egy árnyat, ami lezuhan a bástyáról, és másik hét alak követi.

Fotó: Indafotó/gabbi

Dia


                        	A szegedi Boszorkánysziget legendája sem hagyja nyugodni a környékbelieket. A helyhez tragikus események fűződnek, az 1700-as években ugyanis sok boszorkánysággal vádolt személyt végeztek itt ki. A gyanúba került embereknek hamar megpecsételődött a sorsa: ha a vízbe vetés próbáját túlélték, máglyán égették el őket.

A szegedi Boszorkánysziget legendája sem hagyja nyugodni a környékbelieket. A helyhez tragikus események fűződnek, az 1700-as években ugyanis sok boszorkánysággal vádolt személyt végeztek itt ki. A gyanúba került embereknek hamar megpecsételődött a sorsa: ha a vízbe vetés próbáját túlélték, máglyán égették el őket.

Fotó: OrszágAlbum/I.f.

Dia


                        	Ekkoriban viszont nemcsak az átkokat szóró és az ördöggel lepaktáló embereket ítélték el, de még azokat is, akik gyógyfüvekkel gyógyítottak. A hátborzongató sziget később sem nyert békességet, sokan máig sikolyokat vélnek hallani a kivégzés helyszínéről. A kísérteties jelenségekről ide kattintva többet is megtudhatsz.

Ekkoriban viszont nemcsak az átkokat szóró és az ördöggel lepaktáló embereket ítélték el, de még azokat is, akik gyógyfüvekkel gyógyítottak. A hátborzongató sziget később sem nyert békességet, sokan máig sikolyokat vélnek hallani a kivégzés helyszínéről. A kísérteties jelenségekről ide kattintva többet is megtudhatsz.

Fotó: Indafotó/fesztiválok

Dia


                        	A balatonedericsi Fekete-kastély falai szintén nyomasztó titkokat őriznek, nem véletlen hát, hogy hosszú évtizedek óta üresen áll. A félelmetes vérengzés a kastély szakácsnőjének meggyilkolásával kezdődött. Ezután szinte évről évre öngyilkosok lettek a falai között tartózkodók: tulajdonosok, szeretők, jegyestársak vesztették életüket. Végül üdülőként próbálták hasznosítani, később ezzel is felhagytak, a hely pedig az enyészeté lett.

A balatonedericsi Fekete-kastély falai szintén nyomasztó titkokat őriznek, nem véletlen hát, hogy hosszú évtizedek óta üresen áll. A félelmetes vérengzés a kastély szakácsnőjének meggyilkolásával kezdődött. Ezután szinte évről évre öngyilkosok lettek a falai között tartózkodók: tulajdonosok, szeretők, jegyestársak vesztették életüket. Végül üdülőként próbálták hasznosítani, később ezzel is felhagytak, a hely pedig az enyészeté lett.

Fotó: Wikipédia/Máté Bence

Dia


                        	A szatmári Penyigét sajnos nem csak szilvája tette ismertté. A falu szomorú tragédiájának helyszínévé a környéken található Szenke-tó vált, amelyben kilenc kislány vesztette életét. A történet szerint egy 20 krajcáros munkáért indultak útnak a vízen, ám túl sokan voltak a kis csónakhoz. Mivel a súlypont az elejére került, a csónak elsüllyedt, és csak néhányan menekültek meg. A megrázó emléket egy balladában máig őrzi a település. Ide kattintva többet is megtudhatsz az esetről.

A szatmári Penyigét sajnos nem csak szilvája tette ismertté. A falu szomorú tragédiájának helyszínévé a környéken található Szenke-tó vált, amelyben kilenc kislány vesztette életét. A történet szerint egy 20 krajcáros munkáért indultak útnak a vízen, ám túl sokan voltak a kis csónakhoz. Mivel a súlypont az elejére került, a csónak elsüllyedt, és csak néhányan menekültek meg. A megrázó emléket egy balladában máig őrzi a település. Ide kattintva többet is megtudhatsz az esetről.

Fotó: OrszágAlbum/I.f.
Ezt is szeretjük
Fotó: