3 lélegzetelállító hely Magyarországon
Őszi kirándulásokhoz
Ha még nem akarsz lemondani a friss levegőről és a kiadós túrákról, vedd célba a következő izgalmas helyeket.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Ha az őszi színharmóniák képesek újra és újra ámulatba ejteni, emellett a természetnek, illetve a történelmi-kulturális kincseknek is rajongója vagy, nem érdemes szabadidődet a négy fal között töltened. Inkább kerekedj fel, és vedd célba országunk három ritka szép úti célját.

Kinizsi Pál nyereménye: Nagyvázsony

A két Vázsony, Nagy és Tót már régen egyesült, ahogy hozzájuk szegődött Csepely és Leányfalu is.

Az utóbbi részházasságok sem elhanyagolhatóak: a közben Nemesleányfaluvá előléptetett Leányfalu takaros kis 13. századi román stílusú templomot hozott a közösbe, Csepely pedig a hasonló templomot egy nemesi udvarház romjaival tetézte. Itt volt lelkész Édes Gergely, a magyar felvilágosodás nagy papköltője. Ő vendégelte meg több hónapon át Csokonai Vitéz Mihályt is, ki több művében meg is emlékezett erről.

De hiába a nagy nevek, a szép nevezetességek, hiába a Váson nemzetségig visszanyúló múlt, illetve a török időket követő három évszázad az ide kastélyt építő Zichyk jegyében - hiába minden, Nagyvázsony visszavonhatatlanul és maradéktalanul Kinizsi-falva lett. Vázsonykő várát Kinizsi Pál nyerte el Mátyástól királyi adományként, az itt, a 14. század végén erődöt építő Vezenyi - Váson - László halála után.

Ő reneszánsz palotával bővítette a kerített lakótornyos leendő végvárat. Pálos kolostort is alapított a község határában - innen dandálták kultúrtörténetünk számos pótolhatatlan emlékét a szorgos barátok. Ilyen többek között a Czeh-, a Festetich-, és Peer- és a Gömöry-kódex.

A kuruc korban felrobbantott várat - részben - szépen helyreállították, olyan, mint Kinizsi idejében. Évente országos népünnepély a benne rendezett lovagi játékok kavalkádja.

A Veszprém megyei Nagyvázsony elhelyezkedésével, megközelíthetőségével, szálláslehetőségeivel és látnivalóival kapcsolatban a város honlapján találsz bővebb információt. Kattints ide! »

A visszhang városa: Tihany

Otthonteremtésre és kirándulásra Tihanynál keresve sem találni alkalmasabb, már a természet által védettnek teremtett helyet. Tihany Óvár nevű dombján az egyik legnagyobb és legszebb ismert vaskori földvárat tárták fel, és a Kárpát-medencébe érkező magyaroknak is hamar fontos helyévé vált. Erről a magyar kultúra és történelem - és egyáltalán létünk - egyik alapvető dokumentuma tanúskodik. A Tihanyi Alapítólevélként ismert irat egy, az I. András király akaratát rögzítő oklevél, mely 1055-ben bencés szerzetesek apátságának helyéül jelöli meg Tihanyt.

Az apátság altemploma az alapító király nyughelye. Ami fölötte van, az az 1700-as évek elején, 35 évig épült a szomszédban lerombolt vár köveiből. A tatárjárás után épített hevenyészett várat ugyanis hiába védték sikerrel a törökök és mindenki ellen, a Rákóczi-szabadságharc leverése után leromboltatta a császári udvar. Rosszban a jó viszont, hogy enélkül a döntés nélkül nem születhetett volna meg - vagy legalábbis nem ilyenné - az apátsági templom, a barokk és az egyetemes magyar kultúra gyűjteményes remeke.

Bár a faluban van szabadtéri néprajzi múzeum, egész Tihany mintha skanzen vagy még inkább múzeum volna. Attól még igazi múzeum is akad benne, amennyi csak kell. Akit a természet értékei vonzanak, az sem csalódik itt, hiszen nem kisebb a gazdagság onnan nézve sem Tihany kincseskamrájában: a Belső-tó , a Levendulás, a Csúcs-hegy vagy a Gejzír-mező mind-mind páratlan természeti ritkaság.

A Veszprém megyei Tihany elhelyezkedésével, megközelíthetőségével, szálláslehetőségeivel és látnivalóival kapcsolatban a város honlapján találsz bővebb információt. Kattints ide! »

Ahol a vérszerződés köttetett: Ópusztaszer

Anonymus szerint a honfoglaló magyar vezérek itt - pontosabban egy általa Szernek nevezett helyen - kötöttek vérszerződést, és jelölték ki a törzsek szálláshelyeit is. Magyarán felosztották a frissen meghódított országot maguk között. A terület az Ond vezértől származó Bárkalán nembeliek birtoka lett, és a nemzetség itt építette fel hatalmas monostorát, melynek feltárt maradványa ma az egyik legnevesebb látványosság Ópusztaszeren.

Ettől lett Szermonostor a hely neve. 1945. március 29-én itt kezdődött el az ezeréves pört lezáró ítélet végrehajtása, vagyis a földosztás is.
A hagyomány, a helyrajz és a mindennapi beszéd ugyanis sehogy sem bírt dűlőre jutni: a múlt század harmadik harmadára az a mulatságos helyzet állt elő, hogy a pusztaszeri emlékpark Sövényházán volt. Mármint a nagyobbik, az igazi, a szegedieké, mert Pusztaszer területén is volt egy emlékhely, Pusztaszer viszont a történelmi Sáregyháza területén feküdt.

A Csongrád megyei Ópusztaszer elhelyezkedésével, megközelíthetőségével, szálláslehetőségeivel és látnivalóival kapcsolatban a város honlapján találsz bővebb információt. Kattints ide! »

Ennek a helyzetnek végül 1973-ban vetett véget az, hogy a község és határa nevét Ópusztaszerre változtatták. Két évre rá alapították az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, mely felöleli Szer mezőváros és Szermonostor feltárt romkertjét, a honfoglalás jelképének számító Feszty-körképet bemutató körcsarnokot, a szabadtéri néprajzi múzeumot és a szabadidőparkot.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

OLVASD EL EZT IS!

szeptemberi par
  • magyar csodák
  • magyar város

3 hangulatos kisváros szerelmeseknek

Ezt is szeretjük