Milyen volt a külföldi nyaralás a Kádár-korszakban? Csak kevesen engedhették meg maguknak
A baráti, szocialista országokba a '70-es évektől egyszerűbb volt az utazás, de még így is csak kevesen nyaraltak külföldön.

fortepan 210381
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Kádár-korszakban a külföldi utazás sokak számára elérhetetlen álom volt csupán. Nemcsak azért, mert anyagilag nem engedhették meg maguknak, hanem azért is, mert nem léphették át az országhatárt. Az 1956-os események után a hatóságok csak a kiváltságos keveseknek engedélyezték a kiutazást, kiváltképp a nyugati úti célok esetében. 

Az 1960-as, 1970-es években némi enyhülés következett, 1972-ben vezették be a kék és a piros útlevél rendszerét. Utóbbi irat kifejezetten a szocialista országokba történő utazáshoz kellett, és lényegesen könnyebben beszerezhető volt, mint a nyugati országokba szóló kék változat. A folyamat egyszerűsödése ellenére a legtöbben azért a hazai kempingekben, vállalati üdülőkben, a Balaton partján pihenték ki a munka fáradalmait. 

Külföldi nyaralás a Kádár-korszakban

A külföldi nyaraláshoz igen mélyen a zsebébe kellett nyúlnia az utazónak, különösen akkor, ha egyéni turistaként lépte át a határt. Így aztán az úti cél kiválasztásakor az adott ország politikai berendezkedésén túl az árfekvése is sokat nyomott a latban. Aki útra kelt, életre szóló élménnyel gazdagodott - igaz, ez azokra is áll, akik a „magyar tenger” mellett töltötték a vakációt. 

(Kiemelt kép: Fortepan/Fürdőigazgatóság.) 

Ezt is szeretjük